fbpx

Méreg végezhetett a népszerű parlagi sassal

0

Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet az eset kapcsán ezúton is leszögezi: a legmesszemenőbben elítéli a szándékos és a gondatlanságból eredő mérgezést egyaránt, függetlenül attól, hogy ki és milyen megfontolásból tette. A GPS nyomkövetővel is ellátott madár, amelyet még tojásként mentettek ki az utolsó pillanatban egy zavarás miatt elhagyott sasfészekből, nagy népszerűségnek örvendett a sasbarátok körében. Egy internetes szavazáson nevet is kapott: Reménynek keresztelték – tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A vadgazdálkodás vonatkozásában a nem szelektív mérgek használatát a Vadászati törvény tiltja. Reméljük, hogy az elkövető személyére mielőbb fény derül és bíróság elé áll természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat vádjával. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a mostani sajnálatos esemény mellett az elmúlt év során több ezer mezei nyúl és több tucat őz pusztult el a nem szakszerű rágcsálóirtás következtében (Redentin 75 RB alkalmazása), és egyre több bejelentés érkezik egyéb mérgező anyagok miatt is. A mérgezések okozta, százmillió forintos nagyságrendű természetvédelmi és vadgazdálkodási károkozások felszámolása érdekében létfontosságú, hogy a sajtó ezekről a továbbiakban is hírt adjon.

A parlagi sas védelmét szolgáló HELICON projekt keretében a vadászati érdekképviselet mintegy 20 alkalommal tartott tájékoztatót hivatásos vadász továbbképzéseken, vadásznapokon. A projekt indulása óta a minden évben 62 000 példányban megjelenő „Vadászévkönyv” című kiadványunkban is beszámolunk a programról, a vadgazdálkodást érintő akciókról; a kötetet valamennyi vadászkamarai tag megkapja. A projekt legfontosabb elemének és céljának a megelőzést, a természetben élők, a természeti forrásokat hasznosítók környezet- és természettudatosságának növelését tartjuk.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármilyen a táplálékláncba bekerült méreganyag potenciális veszély az emberre, ugyanis a vadhús révén a mi asztalunkra is eljuthat.

Ami a ragadozó madarakat illeti, Magyarországon valamennyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és ezt – elkötelezett természet- és állatvédő szervezetként – nyomatékosítjuk minden fórumon. Amellett, hogy rendszeresen emlékeztetjük erre a gyakorló sport- és hivatásos vadászokat, a védett fajok ismerete fontos része mind a kötelezően elvégzendő vadászvizsgára felkészítő tanfolyamnak, mind pedig magának a vizsgának.

Remény a tojás megmentése után mesterségesen keltették ki, majd a fiókát pótszülőkhöz adoptálták, fészkét önkéntesekkel őriztették – emlékeztetett az MME. A sasbarátok a GPS révén a kirepülés után is folyamatosan nyomon követték a nőstény parlagi sas sorsát és öt országot érintő utazásait. Sokan azt várták, hogy az idén harmadik életévét betöltő madár tavasszal már párt találhat és akár költésbe is kezdhet, azonban sajnos nem így történt. Remény tetemére a hétvégén találták rá a nyomkövető jelei alapján, amely fajtársával és két rókával együtt szinte bizonyosan mérgezés áldozata lett. Erről a Margitszigeti Kisállatkertben tartott sajtótájékoztatón számoltak be a médiának február 19-én az MME és a Fővárosi Állatkert munkatársai.

A mostani két példánnyal már 75-re emelkedett az elmúlt 10 évben megmérgezett és megtalált parlagi sasok száma. Az MME adatbázisa szerint a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már 600 védett és fokozottan védett madár eset áldozatul 163 millió Ft természetvédelmi értékben, köztük például 101 rétisas, 13 kerecsensólyom és 362 egerészölyv is. Az ilyen EU-s szinten betiltott mérgeknek már a tartása is bűncselekmény, a csalétekhez való felhasználásuk pedig orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető és több éves börtönbüntetéssel sújtható. Nem beszélve arról, hogy ezek az őrizetlenül kihelyezett szerek egy véletlen baleset során vagy az élelmiszerláncba bekerülve az emberekre is halálos veszélyt jelentenek. Ennek a példátlan természetkárosításnak a visszaszorítását az EU is támogatja, és az erre a célra életre hívott HELICON LIFE projekt során az MME a többi között a nemzeti park igazgatóságokkal, állatkertekkel, az OMVK-val és a Nemzeti Nyomozó Irodával is együttműködik.

Remény az elmúlt két és fél évben öt országban járt és nyomkövetője rekord számú, több mint 15 ezer GPS adatot szolgáltatott, így hazánkban eddig ez a madár segített a legtöbbet, hogy megértsük a fiatal parlagi sasok viselkedését és mozgáskörzetét. A nyomkövető jelei alapján vált az is egyértelművé, hogy elpusztult a madár és a hétvégén meg is találták a tetemét a természetvédelmi szakemberek. A keresésben Falco, Közép-Európa egyetlen méreg- és tetemkereső kutyája is részt vett, így került elő a két parlagi sas és a két róka.

A LIFE projekt keretében a sérült vagy elpusztult madarak vizsgálatát a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai koordinálják országosan. A most bekerült két sastetem előzetes állatorvosi vizsgálata alapján is nagyon valószínűsíthető, hogy pusztulásukat mérgezés okozta, így azokat további toxikológiai vizsgálatra tovább küldték a NÉBIH erre specializálódott laboratóriumába.

Forrás: omvk.hu

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*