fbpx

Ízelítő márciusi lapszámunkból

1

A Magyar VADÁSZLAP idei harmadik lapszámában a szőrmés és szárnyas kártevők témakörét igyekeztük körbejárni. Az újságot március 12-től kapható az újságosoknál.

Szőrmés és szárnyas
Szakmai blokkunkban ezúttal a haszonvadállományunk kártevőivel foglalkozunk. Ez első ránézésre talán kevésbé tűnik izgalmasnak, ám a jelentőségéhez kétség sem férhet. Ha pedig a téma sokszínűségét vizsgáljuk, gyorsan rájövünk, bizony jócskán van benne „spiritusz”: a varjúfélék apasztásával kapcsolatos jó tanácsok mellett egy kis időutazásra is meginvitáljuk olvasókat – a rókavadászat múltjában kutakodva, majd fellibbentjük a fátylat a borzvadászat anomáliáiról, alaposan körbejárjuk az egyik legtöbb szakmai vitát kiváltó sakálkérdést, bemutatjuk a kevésbé jelentős hazai dúvadfajokat, megismerkedünk egy eleddig ismeretlen szőrcsapdával, összefoglaljuk a kotorékebek kiválasztásának szempontjait, s megpróbálunk eligazodni a kóborállatok elejtésének jogi útvesztőjében.

Korrogás és pisszegés
Nekünk, vadászoknak a tavasz igazi eljövetelét az erdei szalonkák megérkezése jelenti. Egykoron többféle módon gyakorolhattuk a hosszúcsőrűek vadászatát, mára viszont mindebből már csak a monitoringozás, egészen pontosan a mintavétel maradt. A bokrászást és a klopfolást leginkább a vadászattörténeti leírásokból ismerjük, a húzáson való lesvadászat izgalmas pillanatai viszont még élénken élnek az emlékezetünkben. Sajnos, már csak ott…
Hatoldalas összeállításunkban részletesen szólunk a szalonkavadászati módok, illetőleg az azt szabályozó jogi környezet változásairól, de természetesen igyekszünk a földillatú március semmi máshoz nem hasonlítható, sajátos, szalonkavárással – és szalonkavarázzsal – teli hangulatát is megidézni.

Változások kora
E havi interjúnkban Szabó Ferenccel, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti-Vadgazdálkodási Főosztályvezetőjével beszélgetünk a vadászati törvény előkészületeiről, az ágazatot érintő legfőbb változásokról, valamint a magunk mögött hagyott vadászesztendő tapasztalatairól.

Rendszertan
Az egyik legismertebb német fegyvergyár, a Sauer pontosan harminc éve, az 1985-ös nürnbergi fegyvervásáron mutatta be a nagyközönségnek S 200 típusú ismétlőjét, amely idén januárban méltó utódot kapott, az S 404-es személyében. A vadonatúj fejlesztésű golyós puska műszaki megoldásairól hazánkban elsőként itt, a Magyar Vadászlapban olvashatnak.

Dortmund, Budapest, Salzburg
Vajon melyik a legjobb és melyik miért különleges? Ezek a kérdések foglalkoztatták lapunk munkatársait, mielőtt elkezdték végigjárni a három legjelentősebb európai vadászati kiállítás helyszíneit. Bizony, mindenütt jócskán volt látni- és láttatni való, rangsorrendet azonban mégsem lehet felállítani, hiszen mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai…

Megosztás

A szerzőről

1 hozzászólás

  1. Kovats István be

    Tisztelet a Vadnak, üdv a Vadásznak!
    Magamról annyit, hogy egy nagyvadas és egy apróvadas vadásztársaságban vagyok tag és diplomás vadászati szakember, vadász vagyok.
    A Szabó Ferenc féle cikkhez szeretnék néhány adalékot adni.
    Az új vadászati törvény tervezete, sajnos nem elérhető, csak néhány elszólásból lehet sejteni a várható koncepcióját, tartalmát.
    A fent említett cikkben is ilyen halvány utalások vannak, most ezekre reagálnék.
    – A trófeás vadak vadászatának korlátozása, az az hivatásos vadász jelenlétéhez kötése jó ötletnek tűnik, de a jelenlegi felállás szerint kivitelezhetetlen. Felsőfokú vadazda végzettségű szakemberrel az ország kellőképp el van látva, ergo nyugodtan rájuk lehetne bízni a kísérést, tehermentesítve a hivatásos állományt. Nem is szólva azokról a papír-vadőrökről, akik valamely gyorstalpalón szereztek középfokú végzettséget és nemhogy a trófeabírálathoz nem ért, de sokszor a területen is eltévedne.
    Egyébként néhány részmunkaidős vagy megbízásos, a területet jól ismerő diplomás hivatásos többet érne mint a kamuvadőrök.

Reagálj

*