Az elmúlt két hétben számos hír kapott szárnyra a Békés megyei Orosháza környékén tapasztalt vadelhullásokkal kapcsolatban. Március 31-én a nol.hu, az erdo-mezo.hu, a beol.hu, a vadasz-vilag.hu és az omvk.hu is közölt információkat az esetről, ezek között azonban több ellentmondást tapasztaltunk, így megpróbáltuk összefoglalni az eddigieket és utánajárni a történteknek.
A különböző források és helyi értesülésink alapján elmondható, hogy az orosházi Dózsa György Vadásztársaság területén az első elhullásokat március 22-én észlelték az egyesület tagjai. Az illetékes hatóság munkatársai március 24-én tartottak helyszíni szemlét a területen, melynek során mintát vettek az elpusztult vadból és a területen talált szerből. Mindez idáig a társaság területén 80 őz – 43 suta és 37 bak –, illetve számos nyúl és fácán esett áldozatul a mérgezésnek,és már a szomszédos vadászterületen is találtak tíz őztetemet. A fertőzött tetemekből táplálkozó védett ragadozó madarak, illetőleg vadászható ragadozó emlősök esetleges közvetett vagy másodlagos elhullásai miatt az érintett fajok és egyedek száma még tovább növekedhet.
A Békés megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője, Fári Zoltán az üggyel kapcsolatosan több internetes portálnak elmondta, hogy a területre a június 30-áig névre szóló szükséghelyzeti forgalomba hozatali- és felhasználási engedéllyel, növényvédelmi szakmérnök felügyelete mellett alkalmazható Redentin 75 RB nevű rágcsálóirtó mellett a hazánkban szántóföldi kultúrákban felületkezelésre nem engedélyezett, viszont Romániába kapható – és feltételezhetően onnan beszállított – Prokum B nevű szert alkalmazták. (Az említett szer véralvadásgátló hatású, amely gyomornyálkahártyán keresztül felszívódva fejti ki hatását.)
A toxikológiai vizsgálatok kimutatták az elhullott állatok belsőségeiből a Prokum B hatóanyagát, a brodifakumot, illetve a NÉBIH analitikai laboratóriumi vizsgálata is beigazolta a tiltott rágcsálóirtó szer használatát. A készítmény egyébként az Európai Unió több tagállamában engedélyezett, szántóföldi kijuttatásra is, Magyarországon a vadon élő állatok védelme érdekében a hatóság nem engedélyezi a szer szántóföldi felhasználását. A hatóság növényvédelmi bírság kiszabását kezdeményezi a károkozó gazdasági társaság ellen — nyilatkozta a beol.hu-nak Fári Zoltán.
Információink szerint a fent nevezett, engedély nélkül kihelyezett szert csak március 31-ig lehetett volna – kizárólag járatkezelésre – alkalmazni és azt is csak állattartó telepeken, felületkezelésre és szabadterületi felhasználásra azonban egyáltalán nincs legális lehetőség.
Április 7-én a Békés megyei vadászkamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az érintett hatóságok képviselői egy tanácskozáson vettek részt, hogy egyeztessenek a mezei pocok elleni védekezésről. Acéljuk, hogy a jövőben elkerüljék a szakszerűtlen vegyszerhasználatból eredő hasonlóan súlyos eseteket.
Értesüléseink szerint április 24-én ülésezni fog az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi és Erdészeti szakbizottsága, amelyen a tagok részletes tájékoztatást kapnak az eddigi fejleményekről.
Nyolc szorosan érintett személytől próbáltunk érdemi információkhoz jutni, akik az eset körülményeivel kapcsolatban megosztották velünk az álláspontjukat, de tekintettel arra, hogy névvel egyikük sem vállalta a nyilatkozattételt, ezeket nem tartjuk etikusnak nyilvánosságra hozni.
Természetesen nem adjuk fel, amint valamit megtudunk, honlapunkon közzé tesszük!
