Megtartotta éves rendes küldöttközgyűlését az OMVK

0

Miként tavaly, úgy idén is a tatai Hotel Gottwald adott otthont az április 10-ei rendezvénynek, amelyen az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége számolt be a köztestület 2014. évi tevékenységéről és ismertette a 2015-ös terveket. A gyűlésen 271 küldöttből több mint 150 volt jelen, így az határozatképes volt. A tanácskozáson részt vett Bajdik Pétert, Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője is.

Beszámoló a 2014-es tevékenységről
Az első napirendi pont az OMVK 2014-es tevékenységének ismertetése volt, amelyet a kamara elnöke terjesztett elő. Bár a küldötteknek postázott beszámoló anyag ezt a témakört is részletesen tárgyalta, néhány kérdésről érdemes volt külön is szólni, kiváltképp annak tükrében, hogy az egy évvel ezelőtti küldöttközgyűlés egyben cikluszáró és tisztújító is volt. Az egy éve elnöklő dr. Jámbor László emlékeztetett, hogy az új elnökség első ülésén meghatározta az OMVK stratégiai partnereit: az FM-et, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK), az Országos Magyar Vadászati Védegyletet (OMVV), az állami erdőgazdaságokat és az Országos Erdészeti Egyesületet (OEE). Az ezekkel – különösen az első hárommal – való együttműködés rendkívül gyümölcsöző volt az utóbbi hónapokban, főként a készülő Vadászati törvényt (Vtv.) érintő munka kapcsán. Ami az erdőgazdaságokat illeti, ezek és az OMVK közös potenciáljában még jócskán vannak tartalékok, amit feltétlenül érdemes kihasználni.
Az elnökség egy programtervben foglalta össze a rá váró feladatokat. Ennek első pontja a kamara Vtv.-vel kapcsolatos feladatainak elvégzése volt. Ezzel összefüggésben az elnök arról tájékoztatott, hogy minden a korábbi elképzeléseknek megfelelően halad, a jogszabály idén a parlament elé kerül és 2016. január 1-jén hatályba léphet. Az FM, amely a törvény előterjesztője, már elkészített egy stratégiai anyagot, amelyben összefoglalja a jogszabály fő sarokpontjait. Ezt az anyagot záros határidőn belül társadalmi vitára és közigazgatási egyeztetésre bocsátják, heteken belül eljut minden érintetthez (a vadászati érdekképviseleti szervek mellett a sport- és hivatásos vadászokhoz is), így lesz még alkalmunk észrevételt tenni. Majd következik a kodifikáció, és az év közepén remélhetőleg benyújtják a törvényt az Országgyűlésnek. Az elnök hozzátette: bár a részletek még nem nyilvánosak, az OMVK és az OMVV által felvetett problémákat az anyag megnyugtatóan rendezi, sőt több ponton hatékonyabban szolgálja az érdekeinket, mint eredetileg javasoltuk. A jogszabálytervezet egy térségi vadgazdálkodási koncepcióra épül, igyekszik elszakadni a sablonoktól és a helyileg megoldható kérdéseket ennek megfelelően is kezeli.
A programterv második pontja az OMVK központi működésére vonatkozó szabályzat megalkotása volt, és ezt tökéletesen sikerült abszolválni. A további tervek megvalósításához átlátható, jogilag szabályozott, hatásköröket, felelősséget írásban rögzítő, hatékony, gazdaságilag stabil szervezetre van szükség, mindehhez pedig rendezni kell a megyék és a központ kapcsolatát. Ez utóbbi szolgáltató jellegű kell, hogy legyen, feladata a megyék gazdasági, szakmai és egyéb jellegű segítése. A mindezt biztosító Szervezeti és Működési Szabályzatot (SzMSz) a legutóbbi, 2014. október 10-én tartott küldöttközgyűlés elfogadta, egyben egy alapszabály-módosítás is megvalósult, amelynek értelmében intézményesültek a titkári értekezletek, és – bár ez jogilag nincsenek előírva – rendszeresen ülésezik az OMVK szűk vezetése. Ezen értekezleteken dr. Jámbor László elnök, Fodermayer Vilmos a hivatásos vadász-, Pap Gyula sportvadász-alelnök valamint Pechtol János főtitkár vesz részt. Havonta értékelik az előző ülés óta elvégzett munkát, valamint felmérik és elosztják az aktuális, operatív feladatokat.
A harmadik pont a hivatásos vadászok megbecsülésének javítása volt. Ez részben megvalósult, és a munka halad tovább. Tény, hogy a vadőrök képezik a vadgazdálkodás személyes feltételeinek alapját. Hogy a színvonal tovább emelkedjen, 2016-tól szakmai továbbképzések indulnak be egy központi program mentén: az OMVK vadgazdálkodási és oktatási bizottsága által összeállított törzsanyag adja majd az oktatási anyag gerincét, ezen felül a továbbképzés szabadon választott elemekkel is kiegészíthető. A hivatásos vadászoknak évente egy továbbképzésen kötelezően részt kell venniük. Az új Vtv.-ben mindez törvényi szinten is megjelenik. A szakképzettséghez járul hozzá a hivatásos vadászok kétévente megrendezett országos versenye is, amelynek tavaly Sasrét adott otthont. Ezen az eseményen megalakult egy bizottság, amelynek feladata a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programterv kidolgozása. A testület munkájáról részletesen itt olvashat. Végezetül dr. Jámbor László ismét elmondta visszacsatolva az új Vtv.-re, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 helyett 20 év lesz, és így a vadászatra jogosultak felismerhetik, hogy a jól képzett és felszerelt szakszemélyzet – voltaképp befektetésként – az ő érdekeiket szolgálja.
Szintén a program része a vadászat és a vadgazdálkodás társadalmi elfogadottságának javítása. Ez a folyamat az év elején elkezdődött, a kamara kommunikációja elmozdult a holtpontról, miután az SzMSz létrehozott a központban egy új, PR-felelősi státuszt, amelyet február 2-a óta Földvári Attila tölt be. Az elnök hangsúlyozta: nem központosításról van szó, minden területi szervezetnek önállóan is nagy hangsúlyt kell fektetnie a közönségkapcsolatokra (ezen belül az megyei kamarák honlapjaira is); mindezzel megyénként egy kijelölt, felelős személynek kell foglalkoznia. A központnak az országos jelentőségű ügyeket kell koordinálnia, és biztosítania a „házon belüli” információáramlást. Ez utóbbi már elindult, az eredmények láthatók az OMVK rendszeresen frissülő, a korábbinál jóval több információt tartalmazó honlapján. A belső és külső kommunikáció javítására született egy koncepció, amely jelenleg véleményezésen van a megyéknél. Miután április végéig megküldik az álláspontjukat az anyaggal kapcsolatban, a visszajelzéseket figyelembe véve összeáll egy operatív terv; ez már konkrét feladatokat, felelősöket, határidőket is fog tartalmazni. A PR-ban szintén együttműködik majd az érdekképviselet az ezen a területen már többéves tapasztalattal és komoly kapcsolati tőkével rendelkező állami erdőgazdaságokkal. Az országos és a regionális sajtó képviselőivel is a korábbinál olajozottabb munkára lesz szükség. Az eredményekhez feltétlenül meg kell nyerni a fiatalabb korosztályt, és roppant fontos a belső példamutatás is a vadászok közösségében.
Az elnökség programjában felvetette a sportvadászok kötelező kamarai tagságának kérdését is. Ezt feltétlenül el kellene érni, ugyanakkor jelenleg ennek vannak jogi akadályai. Az utóbbi időben az érdekképviselet szinte minden energiáját az új Vtv.-vel összefüggő munkára fordította, ám a kötelező tagság témája a jövőben újfent napirendre kerül.
Annak idején megszületett az elhatározás az egységes vadkár-protokoll megalkotására. Ennek kidolgozásával az OMVK dr. Király István Tolna megyei titkárt, a vadgazdálkodási bizottság elnökét és dr. Marosán Miklóst, a SZIE-ÁOTK Egzotikus-állat és Vadegészségügyi Tanszékének tudományos főmunkatársát bízta meg. A cél, hogy ezt a kényes kérdéskört a jövőben egy az új Vtv.-ben és annak végrehajtási rendeletében rögzített szabályrendszer rendezze, méghozzá a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak számára is elfogadható módon. Dr. Jámbor László szavai szerint az elkészült anyag jócskán túl is teljesítette az eredeti feladatot. Három részre bomlik: a megelőzéssel kapcsolatban egyértelműen rögzíti mindkét érintett fél kötelezettségét, a kármegállapításra konkrét módszertant ír elő, valamint rögzíti, ki lehet vadkárszakértő (a színvonalat kötelező továbbképzések szavatolnák, a többszöri tévedést pedig a jogosultság megvonásával szankcionálnák). A harmadik, legkényesebb rész, amely a legtöbb finomítást is igényli a jövőben, egy vadkárenyhítési alapot ír le; ennek létrehozásához a vad- és mezőgazdák egyaránt hozzájárulnának, és ebből térítenék meg a gazdálkodóknak a vadkárt. Az elnök kiemelte: a NAK hozzáállása a vadkár-protokoll kérdésében is roppant kedvező. Azon kívül, hogy teljesen elfogadhatónak tartják a munkaanyagot, anyagilag is hozzájárulnak a végleges változat összeállításához: míg 2014-ben az anyag kidolgozását az OMVK finanszírozta egymillió forintból, 2015-ben a csiszolást, finomhangolást ugyanennyivel támogatja az agrárkamara.
Végül, de nem utolsósorban programpont volt a kamarai kitüntetési rendszer felülvizsgálata, ami jelenleg is napirenden van. A cél, hogy az egyetlen jelenlegi kamarai kitüntetés, a Vadászkamara Aranyérme mellett – amelyből egy évben 24-et lehet kiosztani – egyéb módon is el lehessen ismerni a sport- és a hivatásos vadászok munkáját, érdemeit. Ide tartozik, hogy a központ javasolja a területi szervezeteknek, hogy alapítsanak saját, megyei kitüntetéseket is.
Dr. Jámbor László a 2014-es munka ismertetésén kívül néhány aktualitásról is szót ejtett. A 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban kiemelte a bizottsági költségek emelkedését. Ennek oka, hogy miután az elnökség a bizottsági elnököktől bekérte a 2015-ös terveket, több támogatásra érdemes ötletet is kapott, ezek finanszírozását szolgálja a nagyobb költségvetés. Ennek kapcsán kiemelte: egyre inkább kezd kialakulni a bizottságok közötti együttműködés is, példa erre a vadgazdálkodási és az oktatási bizottság közös munkája a vadőrök továbbképzésében. Fontos kiemelni a Felügyelőbizottság munkáját, amely 2014-ben két, 2015-ben pedig már négy megyében tartott átfogó vizsgálatot, a jogszerű működés és a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellenőrzésének tapasztalatai pedig pozitívak. A vizsgálatok a jövőben segítenek majd a megyék működési feltételeinek egységesítésében, mert – önállóságuk tiszteletben tartása mellett – szükség van kiigazításokra: jelenleg objektív adottságok mellett bizonyos területi szervezeteknek sokkal nehezebb biztosítani az elvárt színvonalú szolgáltatásokat. Végezetül: az elnökség megalakította a hagyományos vadászati módok szakbizottságát, amely a vadászíjászokat, a solymászokat, az elöltöltő fegyveres vadászokat és az agarászokat érintő kérdésekkel foglalkozna. A grémium életre hívásának üzenetértéke is van: az OMVK ezzel is kiáll az etikus, évszázados tradíciókon alapuló vadászat mellett szemben a technikai vívmányok egyre nagyobb térnyerésével (ez utóbbi kérdéssel szintén foglalkozik az új Vtv.). Szó esett a hivatásos vadászok szolgálati formaruhájáról is, amelynek végleges változatát az elnökség már elfogadta, és amelyet a nagyközönség is megtekinthetett tavaly Hatvanban, a Hivatásos Vadászok II. Országos Szakmai Konferenciáján, valamint az idei FeHoVá-án. Elkészült a ruha műszaki leírása, ez majd be fog kerülni a vonatkozó miniszteri rendeletbe. A jogszabály megjelenése után a vadászatra jogosultnak kötelezően kell biztosítania a vadőrök számára a formaruhát.
Zárszavában dr. Jámbor László leszögezte: a 2011-ben elkezdett hosszú menetelés 2015-ben befejeződik a Vtv. elfogadásával és a működés stabilizálásával. Az ezt követő években a hangsúlyt sokkal inkább a szakmai kérdésekre kell helyezni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az OMVK és az OMVV egy fronton van, miként eddig, továbbra is együtt dolgozik, függetlenül attól, hogy egy-egy kérdés a vadászokat vagy a vadászatra jogosultakat érinti. Ezt csak segítik a személyi átfedések a két szervezet vezetésében és apparátusában.
A hozzászólásokban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke kiemelte: a tisztújítást követően az általa vezetett testületbe a küldöttek jóvoltából szakemberek kerültek. Munkájuk alapvetően a segítő ellenőrzés, és – bár nem siklanak át a jogszabályok felett – alapvető céljuk a helyes irány megmutatása, nem a szankcionálás. Dr. Király István, a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke előrebocsátotta, hogy a bizottság munkájába a közeljövőben a megyei vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottságok elnökeit is aktívan be fogják vonni. Eddig is számítottak a segítségükre: minden megyétől kértek be adatokat a vadászatra jogosultak által ismert kerítésekről és villanypásztorokról, valamint a gyakorlatban alkalmazott vadkár-elhárítási módszereikről. Az adatok feldolgozása után összehívnak egy bővített bizottsági ülést. Ami a testület munkatervét illeti, a jövőben kiemelten foglalkozik majd a területkijelöléssel és a trófeabírálat alapelveivel. Megemlítette a közelmúltban a NÉBIH-hel és a SZIE-ÁOTK-kal közösen szervezett vadegészségügyi konferenciát.
A hozzászólásokat követően az OMVK 2014-es munkájáról szóló beszámolót, valamint a Felügyelőbizottság és a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság beszámolóját a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A 2014. évi pénzügyi beszámoló
A következő napirendi pont a 2014. évi pénzügyi beszámoló ismertetése és elfogadása volt. Az előterjesztő, Pechtol János elmondta: a szöveges indoklás minden részletre kitért, így csak néhány ponton egészítette ki a leírtakat. Az OMVK takarékosan gazdálkodott az elmúlt esztendőben, erről tanúskodik a 23 milliós pénzügyi eredmény is; a szervezet vagyona emellett 125 millió forintot tesz ki. Friss tapasztalataira hivatkozva a főtitkár megjegyezte: a szlovák és a cseh vadászati érdekképviselethez képest nálunk sokkal nagyobb a pénzügyi stabilitás. A vadászkamara gazdálkodása úgy országos, mint megyei szinten kiegyensúlyozott, csak elszórva érkeznek hírek forráshiányról. Hozzátette: felmerült, hogy az új Vtv. értelmében az OMVK és megyei területi szervezetei további feladatköröket vehetnek át a vadászati hatóságtól, ami további bevételi forrást jelenthet, ugyanakkor a hatóság több energiát fordíthat a jogszabályok betartásának ellenőrzésére, a tervek végrehajtására.
A beszámolót Láng Zoltán könyvvizsgáló és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is megfelelőnek találta, a közgyűlés azt szintén egyhangúlag, egy tartózkodás mellett fogadta el.

A 2015. évi tervek
Az idei esztendőre szóló elképzeléseket szintén a főtitkár terjesztette elő. Mint fogalmazott, a költségvetést a dr. Jámbor László által is előrevetített változások figyelembevételével állították össze. A büdzsé nagyobb forrást biztosít a bizottságoknak és a kommunikációs területnek, a sarokszámok ennek megfelelően születtek meg, de természetesen kisebb átcsoportosításokat évközben is lehet majd eszközölni.
A témához a küldöttek nem szóltak hozzá, egy tartózkodással, egyhangúlag fogadták el az idei terveket.

Egyebek
A fenti napirendi pontokon kívül dr. Jámbor László egy előterjesztéssel fordult a küldöttekhez. Tavaly az OMVK két testülete élén történt változás: a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság éléről Prof. dr. Nagy Emil, míg a Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottságéról Fáczányi Ödön köszönt le. Az őszi küldöttközgyűlésen dr. Nagy Emil professzort a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság örökös tiszteletbeli elnökének választották, most a kamara elnöke arra kérte a küldöttközgyűlést, hogy Fáczányi Ödönt is válasszák meg érdemei elismerése mellett a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság tiszteletbeli elnökének. Az előterjesztést a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Forrás: OMVK

OMVK

Fotók: OMVK/Földvári Attila

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*