A vad és gépjármű (sajnálatos) találkozása bizonyos, párzási, vagy területfoglalási időszakokban gyakrabban fordulhatnak elő. A vad ilyenkor figyelmen kívül hagyhat olyan ingereket, melyek más esetben zavarnák. Gyakrabban tévednek országutakra, bukkannak fel az út melletti árokpartokon. Mind a vadászatra jogosultak, mind pedig a gépjárművezetők közös érdeke, hogy a „találkozást” igyekezzenek elkerülni, azonban ha bekövetkezett a baleset, akkor pedig a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el.
Ki szenved kárt, ki viseli a felelősséget, fizet-e a biztosító, kell-e pereskedésre számítani, mi a nyugat-európai gyakorlat?
A vadállattal való ütközés közlekedési balesetnek minősül, ezért a károsultnak nem szabad elhagynia a helyszínt, és értesítenie kell a rendőrséget. A vadat az útszakaszon vadászterülettel rendelkező képviselő köteles elszállítani. A rendőrségnek fel kell tárnia a helyszínt, fel kell kutatnia az anyagmaradványokat és le kell fényképeznie a sérült gépjárművet is, mert egy kártérítési per esetén csak azzal lehet bizonyítani az autóban keletkezett kárt – fejtette ki Székely István ügyvéd, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara jogi képviselője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A rádió beszélgetés itt meghallgatható.
A vadállattal való ütközés veszélyes üzemek találkozása, így a Polgári törvénykönyv szerint mindenki a saját kárát viseli. A Ptk. a bíróság számára háromlépcsős megoldást ír elő. Először meg kell vizsgálni a felróhatóságot, hogy volt-e valamelyik fél oldaláról, ha bizonyítottan igen, az a fél viseli a teljes kárt, az autóban és a vadban esettet egyaránt. Egy nagy trófea súlyú bika akár egymillió forintot is érhet – mondta Székely István ügyvéd.
Ha nem bizonyítható felróhatóság egyik fél részéről sem – folytatta, akkor a rendellenességet kell megvizsgálni. Ilyen lehet egy rosszul megszervezett vaddisznóhajtás vagy a járművezető részéről rossz sebességfelmérés, fékhiba – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a vadveszélyre figyelmeztető tábla csak egy jelzés az óvatosabb vezetésre.
A harmadik lépcsőben a bíróság azt állapítja meg, hogy vagy mindkét fél oldalán volt felróható, esetleg rendellenes magatartás, vagy hogy egyik fél oldalán sem volt. Ebben az esetben mindkét fél a saját kárát viseli, a vadásztársaság a vadban, az autós az autójában keletkezettet – fejtette ki Székely István.
Mivel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek, ezért ha személyi sérülés történik az autóban, azért jár a kártérítést – mondta Hangyási István, a Mabisz kárrendezési bizottságának elnöke. A járműben keletkezett kárt viszont csak a teljes körű casco fedezheti – emelte ki.
Be kell biztosítani a vagyontárgyakat
Az Európai Unióban szinte kivétel nélkül biztosítási esemény egy vad és egy gépjármű ütközése. A biztosítás megkötője nem a vadászatra jogosult, hanem az autós, akinek vagy a teljes körű cascója terjed ki az esetre, vagy egy kiegészítő biztosítás rendezi – mutatott rá Székely István. Mivel ugyanis a tulajdonos más vagyontárgyait is bebiztosítja, és káreset következtében kártérítésre jogosult, az autójára is ugyanez vonatkozik – fejtette ki.
Forrás: MTI
