Tiszta Amerika

0

Nem állítom, hogy szerelem volt első látásra… Amikor a szentendrei vadászboltban először vettem kézbe a 30-06-os, Ruger „American Rifle” tesztpuskát, kicsit megijedtem, hiszen a fegyver a saját nagygolyósomhoz képest „pehelykönnyűnek” tűnt, így aztán joggal feltételeztem, hogy egy rugdosódó lőszerszámmal lesz dolgom. A műanyag agyazásnak sem tudtam őszintén örülni, már csak azért sem, mert korábban többször tettem a barátaim felé olyan kijelentéseket, hogy ez szerintem nem vadászias, most meg egy koromfekete „plasztik tussal megáldott” eszközzel kell megjelennem a beiratkozásnál. Aggodalmaim – mint később kiderült – alaptalannak bizonyultak, s miután az első közös őzbakvadászatunk alkalmával bőrig áztam, kifejezetten örültem a vízálló kialakításnak, a relatíve könnyű súly pedig a kiadós cserkelés közben bizonyult hatalmas áldásnak.

_MG_7605.CR2

Vegyes érzésekkel indultam el tehát a rendőrségre, hogy a szükséges adminisztrációs kötelezettségeimnek eleget tegyek. Az ügyintézés és a papírmunka gyorsan lezajlott, így minden akadály elhárult: irány a lőtér – mert hát ugye új puskával nem ildomos élő vadon gyakorlatozni.

Az első benyomások kellemes csalódást okoztak: a zárdugattyú pontosan, könnyen, akadálymentesen működött, a műanyag tár is halkan pattant a helyére. A célzásnál kiderült, hogy a standard méretű puska igen jól kézre áll, a súlyelosztás is megfelelő, igaz, mielőtt a sátorvasról az ujjamat az elsütő-billentyűre csúsztattam volna, a szokásosnál sokkal erőteljesebben, sőt egy kicsit görcsösen szorítottam a vállgödörbe a tusatalpat. Féltem, hogy a könnyű puska fájdalmasan vállba taszít. Nem kellett volna ennyire óvakodnom, mert hamar kiderült, hogy „kezes” fegyverről van szó, ráadásul a puha gumiból készült agytalp (ami egyébként „szériatartozék”) tökéletesen tompítja a hátralökést. A szóráskép tökéletes volt, egy gyufásdobozzal le lehetett volna fedni a lőlapon keletkezett tucatnyi lyukasztást.

Nekem szokatlan volt a gyorsító hiánya, ám a könnyű sütés miatt ez nem befolyásolta a találati pontosságot. Szerencsére az elsütésnél a „ravasz” (tudom, hogy nem ez a szabatos megnevezése, de nekem jobban tetszik ez a kifejezés, mint az általánosan elfogadott „műszó”) nem nyúlik, így kényelmes lövést tesz lehetővé. A biztonsági elsütő-billentyű baleset-megelőzés szempontjából korszakalkotó találmány, az oldalról történő, véletlen belenyúlás esetén sem érheti meglepetés a felelőtlen vagy hebrencs vadászt.

A tusanyakon elhelyezett biztosító egy határozott mozdulattal _MG_7599.CR2kényelmesen, fémes kattanás nélkül előretolható, s a kialakítása, valamint a recés felülete miatt akár elgémberedett ujjal is tűzkész állapotba hozható. Az ismétlés a precízen sikló és forduló zárdugattyúnak köszönhetően, akár vállban tartva is kényelmes.

A puding próbája az evés, egy puskáé pedig a vadászati alkalmasságról való meggyőződés – kint a vadászterületen. Nosza, rajta: nekivágtam a Börzsönynek, hogy éles „bevetésen” is kipróbáljam a Rugert.

A kísérőm érdeklődve sandított a tokból előbújtatott „muskétára”, s rögtön kérdezősködni kezdett, majd kézbe vette, alaposan végigmustrálgatta, végül – miután közöltem a fegyver szenzációsan alacsony bolti árát – kibökte, hogy „ennyiért a hülyének is megéri”…

_MG_7595.CR2Komótosan kikászálódtunk a terepjáróból, a tárba helyeztem a tesztpuskához kapott Winchester X-Super Power-point töltényeket, ellenőriztem, hogy be van-e biztosítva a fegyver, majd rögvest útnak indultunk. Jó fertályórányi cserkelést követően nyakunkba szakad az ég, ám nyári zivatar ide-vagy oda, az esőálló bevonattal ellátott fémrészek és a szintetikus agyazás „állta a sarat”. Kissé csatakosan felgallyaztunk egy fedett magaslesre, majd kisvártatva – a zuhé elálltával – kilépett a tarlóra egy kajla agancsú, középkorú, lőhető bak. A Rugerre szerelt AKAH Hubertus 3-12×56-os, világítópontos céltávcső irányzójelét a lapockájára illesztve útjára engedtem a lövedéket. Szerencsére a lőtéren elpuffogtatott másfél doboznyi muníciónak köszönhetően a lövés során „nem ért meglepetés”, a puska úgy viselkedett, mintha évek óta hű vadásztársam volna, s tökéletesen tette a dolgát.

A bak birtokbavételét és a töretátadást követően tüzetesen szemügyre vettük, majd kielemeztük a lövedék hatását, s bebizonyosodott, hogy a „tengerentúli” kombináció – a Ruger fegyver és a Winchester töltény – „átment a vizsgán”.

Ezenkívül még egy süldőt és két rókát volt szerencsém terítékre hozni a puskával, amellyel – a kezdeti fenntartásaim ellenére – igen közeli és szoros barátságot kötöttem.

Nem állítom, hogy hőn szeretett saját golyósomat azon melegében nyugdíjba vonultatom és „átnyergelek” erre a lőszerszámra, de hogy innentől kezdve egyetlen rossz szavam sem lesz az esőpuskákra, az biztos. Sőt, azoknak, akik nem vitrinben tartandó, dicsekvés tárgyát képező míves remekekre vágynak, melegen fogom ajánlani, hiszen ez a fegyver tényleg a használhatóság és a praktikum mintaképe, amolyan igazi ütni-vágni való, a strapát jól bíró eszköz.

_MG_7606.CR2Talán némi utólagos korrekciót ajánlatos elvégezni rajta: én például a markolatrózsán „éktelenkedő” piros Ruger emblémát azonnal kicseréltetném és a tusát is kitöltetném valami „masszív anyaggal”, hogy egy kicsit nehezebb legyen, de mindent egybevetve össze tudnék vele jönni és hosszú távon is szívesen használnám.

A Ruger „American Rifle” ár-érték arányát tekintve kiváló választás lehet, főleg mindennapos használatra, vagy hivatásos vadászoknak, illetve azoknak, akik nem szeretik naponta olajban füröszteni, folyamatosan ápolgatni a puskájukat. Az alacsony ár ez esetben nem jelenti azt, hogy a gyártó kompromisszumokat kötött a fegyver kialakításában: a Ruger megbízható és biztonságos. Csodát természetesen nem szabad várni tőle, de arra, amire eleve szánták és kitalálták, tökéletesen megfelel. Ha valakit nem zavar, hogy egy puska műanyag agyazású és nincs rajta nyílt irányzék, annak nem rossz opció. Higgyék el: megéri a pénzét!

 

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*

error: Védett tartalom !!