Az új Szakbizottság július 21-én tartotta alakuló ülését az OMVV és az OMVK Medve utcai központjában. A legújabb szakbizottság, amely a vadászíjászokat, a solymászokat, az elöltöltő-fegyveres vadászokat és az agarászokat hivatott képviselni, erre az évre szóló munkatervében két feladatot határozott meg. A tagok a Vadászati törvény tervezett módosításának normaszövegét véleményezik majd annak megjelenése után, illetőleg aktívan dolgoznak azon, hogy az idei gödöllői vadásznapon, szeptember 20-án a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhassanak be a hagyományos vadászati módok.
Az ülést Pechtol János főtitkár nyitotta meg, aki az OMVK Elnökségének nevében köszöntötte a szakterületek képviselőit. Mint fogalmazott, a hagyományos vadászati módokat űzőknek sikerült elérniük a céljukat, amikor az Elnökség elfogadta a bizottság létrehozásáról szóló javaslatot. Így a vadászíjászat, a solymászat, az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat képviselői már nem csak a saját szervezeteik révén, de az OMVK-n keresztül, egy nagy közösség teljes értékű tagjaként is képviselhetik értékeiket és érdekeiket. Kiemelte: ezen vadászati módok iránt a fiatalok körében is élénk érdeklődés tapasztalható, amit a vadásztanfolyam-szervezők tapasztalatai is jól mutatnak. A Szakbizottság ezért is egyenrangú az összes többi, régebben működővel. A Szakbizottság munkájáról szólva elmondta: a testület feladata, hogy az OMVK Elnökségét támogassa a szakterületével összefüggő javaslatokkal, észrevételekkel. Hangsúlyozta: eredményeket csakis összefogva, együtt dolgozva, kompromisszumra készen lehet elérni. Megjegyezte azt is, hogy a Vadászati törvény csak a „keret”, a részletes szabályozás – amely a hagyományos vadászati módok esetében legalább annyira fontos – annak végrehajtási rendeletében szerepel majd, amelyet ugyanúgy társadalmi vitára bocsát a szaktárca.
Alakuló ülés lévén a 8 főből álló testület Ambrózy Árpádot választotta elnökéül. Az elnök székfoglaló beszédében megköszönve a bizalmat emlékeztetett: bár solymászik és elöltöltő fegyverrel is lő, az eddigiekben leginkább a vadászíjászat területén tevékenykedett. Emlékeztetett, hogy az általa vezetett Magyar Vadászíjász Egyesület támogatta a többi hagyományos vadászati módot is, és nagy erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a Szakbizottságot életre hívják. A jövőbeni munkát illetően kiemelte: különösen fontos, hogy ez összhangban legyen, az esetleges ellentéteket félre kell tenni, mert az Elnökség csak a testület egységes döntéseit tudja képviselni.
A tanácskozáson a Szakbizottság egyhangúlag elfogadta Ügyrendjét és a munkatervet a 2015-ös évre. Eszerint a Szakbizottság véleményezi a Vadászati törvény készülő módosítását. A Földművelésügyi minisztérium a jogszabály társadalmi vitára bocsátott koncepciójához érkezett észrevételeket figyelembe véve összeállítja a módosított Vtv. normaszövegét . Ezt várhatóan augusztus második felében szintén társadalmi vitára bocsátják. Ezután a testület ismét összeül, és összeállítja a jogszabálytervezetet illető javaslatait OMVK Elnökségének. Emellett a szakbizottság aktívan dolgozik azon, hogy az idén szeptember 20-án esedékes gödöllői vadásznapon – amely nem hivatalosan évek óta „a hagyományos vadászati módok napja” – a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhasson be a vadászíjászat, a solymászat, az elöltöltő fegyveres lövészet és az agarászat. Végül, de nem utolsó sorban: a szakbizottság többi szakterületével ellentétben az agarász szervezeteknek jelenleg nincs stratégiai együttműködési megállapodásuk az FM-mel. Az illetékes tagok, Keresztes János és Pomázi Ágoston jelzik: ezt igyekszenek a lehető leghamarabb pótolni. Ezzel kapcsolatban Glück Balázs megjegyezte: ez azért is fontos, mert a szaktárca pályázatokat is meg szokott hirdetni a stratégiai partnerek számára, Ambrózy Árpád pedig emlékeztetett, hogy a szakterületüket érintő jogszabálytervezeteket is csak azok a szervezetek kapják meg, amelyek előzőleg megkötötték a nevezett megállapodást.
Az ülésen elhangzott kérdések, felvetések, észrevételek
Ambrózy Árpád megtudakolta a solymászoktól, hogy tervezik-e felvetni a solymászat közben véletlenül elejtett fácántyúkok problémáját. Mint kiderült, ennek megoldására irányuló javaslatuk benne volt a koncepcióhoz beküldött véleményezésükben, de már 2011-ben is jelezték az FM-nek, hogy a jogszabályi háttérnek figyelembe kellene vennie a solymászat ezen sajátosságát. Az agarászokhoz fordulva érdeklődött, létezik-e konkrét elképzelés az agarászatok lebonyolítására, amennyiben azt a jogszabály szintén engedélyezett vadászati módként rögzíti. Keresztes János kifejtette: elképzeléseik szerint csakis magyar agárral lehetne vadászni, pontosan meg kellene határozni, hogy mely vadfajok ejthetők el az agarászat során, valamint a személyi feltételeket is rögzíteni kellene. Ambrózy Árpád leszögezte: a vadászat rendjét részletesen ki kell majd dolgozni, ám ez – hasonló, más területeket érintő részletszabályozással együtt – a Vtv. új végrehajtási rendeletében szerepel majd. Ez a Vtv. elfogadása után kerülhet napirendre az FM-ben, ennek normaszövegét szintén társadalmi vitára bocsátják majd, és a szakbizottság ugyancsak véleményezheti.
Szabó László kifejtette egy korábbi felvetését, amely szerint azon természetvédelmi területeken, ahol jelenleg egyáltalán nem folyik vadászati tevékenység, a hagyományos vadászati módok gyakorlóinak lehetne vadászati lehetőséget biztosítani, mert – az elöltöltő fegyveres vadászatot leszámítva – sokkal kevésbé zavarják a területet, és sokkal kisebb a teríték is.
Ambrózy Árpád azt javasolta, hogy a vadászterületek nehezen vadászható részein, ahol a fegyveres vadászat nem kivitelezhető (így például ott, ahol viszonylag keskeny sávként nyúlik be a lakott területbe, vagy vasút megy a közelben) legyen lehetőség – ismét csak az elöltöltő fegyveres vadászat kivételével – a hagyományos vadászati módok alkalmazásával gyéríteni a vadállományt, kihasználva ezek előnyeit. Glück Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte: a területkijelölés miatt ennek megvalósítása nehézkes lehet, de a kérdést feltétlenül érdemes napirenden tartani.
Glück Balázs szerint ki kellene használni a hagyományos vadászati módok a fegyveres vadászatnál összességében pozitívabb társadalmi megítélését, és ezt meglovagolva népszerűsíteni a vadászatot, vadgazdálkodást, illetve tompítani a még meglévő feszültségeket az állat- és természetvédőkkel. Ő szorgalmazta azt is, hogy a Szakbizottság a Vadászati törvényhez összeállított észrevételeiben javasolja: az elöltöltő fegyveres vadászatot leszámítva a hagyományos vadászati módok gyakorlása – a vonatkozó vizsga letétele után – már 15 éves kortól legyen lehetséges. Véleménye szerint ezt akár egyfajta vadászjelöltségnek is lehetne tekinteni.
Németh Balázs felvetette, hogy a hagyományos vadászati módokat űzők külön vadászjegyet válthassanak, ennek részleteit a jogszabály-módosításhoz beadott javaslatokban kellene leírni. Ezzel összefüggésben felmerült az is, hogy a vadászíjász és solymász – és a jövőben minden bizonnyal az elöltöltő fegyveres és agarász – kiegészítő vizsgák bizonyítványait célszerű lenne újratervezni.
Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága
Elnök
Ambrózy Árpád, a Magyar Vadászíjász Egyesület elnöke. Gyerekkora óta vadászik, solymászkodással kezdte pályafutását több mint 40 éve. A puskás vadászat után, mintegy 20 évvel ezelőtt szeretett bele a vadászíjászatba, és aktívan dolgozott azért, hogy ez legális vadászati móddá váljon. A hagyományos vadászati módok közül csak az agarászat maradt ki az életéből. Korábban dolgozott a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál is vadőrként, így testközelből ismeri a szakmát. Rendszeresen publikál a szaksajtóban, és a médiában is szerepel a hagyományos vadászati módok apropóján. Nyolc éve „csempészte vissza” a gödöllői kastélyba a vadászatot, az ott rendezett vadásznap nem hivatalosan a „hagyományos vadászati módok napja”.
Tagok
Glück Balázs a Magyar Vadászíjász Egyesület titkára. 18 éves kora óta vadászik, vadgazdálkodási szakirányú végzettsége is van. 11 éve csak íjjal vadászik, korábban a puskás vadászat mellett sokat kotorékozott, így a vadászkutyák is közel állnak hozzá. Rendszeresen publikál a Nimród Vadászújságban. Nem csak a vadászíjászat érdekeit igyekszik védeni, minden vadászati mód mellett kiáll.
Prágay István a Magyar Solymász Egyesület elnöke. Több mint egy évtizede solymászik, valamivel később a vadászíjászatot is elkezdte, az Egyesületbe idén lépett be. Miután tagja lett az MSÉ-nek, rövidesen gazdasági vezető lett, és ezután a nehéz anyagi körülményeket pár év alatt sikerült konszolidálnia a szervezetnek. Ezért is választották meg idén elnöknek.
Szabó László nyugalmazott Pest-megyei vadászati főfelügyelő. 1970 óta vadászik, de a solymászat 7-8 éves kora óta foglalkoztatja. Pályája során dolgozott a mezőgazdaságban, volt főagronómus, megszerezte a vadászati szakmérnöki képesítést, több mint tíz évig dolgozott vadőrként majd – szintén több mint egy évtizedig – volt Pest megye vadászati főfelügyelője. Manapság egyre kevesebben vadászik fegyverrel.
Keresztes János az Országos Agarász Egyesület elnöke. Szakmáját tekintve agrármérnök és közgazdász, a rendszerváltás után saját vállalkozást is indított. Gyerekkora óta vadászik, vendéget is kísér. Szerelme az agár. Reméli, hogy ha az általa is képviselt vadászati mód engedélyezett lesz, tovább színesítik a hazai vadászati palettát.
Pomázi Ágoston a Magyar Agár Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesület elnöke. Évtizedek óta vadászkutyázik, saját bevallása szerint „csak lajkája nem volt még”. Ugyancsak évtizedeket dolgozott vadőrként, és ebből az állásból ment nyugdíjba. Az OMVK Kinológiai Szakbizottságának első elnöke volt, jelenleg is tagja.
Németh Balázs a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének elnöke. A vadászat mellett vérebezik is, illetve elöltöltő fegyveres lövészként rendszeresen szerez helyezéseket hazai és nemzetközi versenyeken. Mindemellett egy történelmi fegyverekre, lőszertöltésre, vadászatra specializálódott szakportált üzemeltet kapszli.hu címen, valamint egy hasonló profilú üzlet tulajdonosa is.
Pólik Sándor a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének főtitkára. Okleveles agrármérnök. Az OMVK Veszprém megyei Területi Szervezetének honlapját szerkeszti. Többször publikált a szaksajtóban.
Forrás: OMVK
