fbpx

Veszélyben a farkasok

2

Szarvasbőgés idején fokozódik a farkasok illegális lelövésének veszélye a hazai erdőkben. A WWF szerint azonban már látszanak a szemléletváltozásra utaló bíztató jelek, és egyre többen állnak ki az erdeink egészsége szempontjából létfontosságú nagyragadozók mellett.

Szarvasbőgés idején megnő az erdőkben tartózkodó vadászok, kutatók és természetjárók száma – mindenki a párjukat hívó agancsosok jellegzetes hangjára, ködből kibukkanó csodás alakjára kíváncsi. Ebben az időszakban sajnos az illegális elejtések száma is megemelkedik: a vadászok egy része a hazánkba lassan visszatelepülő farkasok lelövését szorgalmazza különböző fórumokon, egyesek pedig puskát is ragadnak. Állításuk szerint ugyanis a farkasok felbukkanása megzavarja a szarvasbőgést, és ez rontja a szarvasbikák elejtésének sikerességét.

A nagyragadozók ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltenek be a természetes erdei életközösségekben. Szabályozzák a nagytestű növényevők (szarvasok, őzek, vaddisznók) létszámát és javítják az állományok genetikai tulajdonságait azzal, hogy elejtik a gyenge és beteg egyedeket. A farkasok tevékenysége nyomán csökken a vadlétszám, megváltozik a növényevők területhasználata, ami sokat segíthet az erdők megújuló képességének fenntartásában.

A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park honlapjain közzétett kameracsapdás felvételek tanúsága szerint vitathatatlan, hogy a farkasok elkezdtek visszatérni a hazai erdőkbe, aminek a WWF álláspontja szerint egyértelműen jó hatása van azok egészségi állapotára. A faj megjelenésével párhuzamosan egyre több helyi együttműködés is születik, amelyek során a vadászok és erdőjárók megosztják tapasztalataikat, sőt saját kamerafelvételeiket a farkasokat vizsgáló kutatókkal.

A helyi megfigyelőkre és együttműködésekre szarvasbőgés idején fokozott szükség van, hiszen ilyenkor megszaporodnak az illegális farkas kilövési esetek annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetéséért akár 8 évnyi szabadságvesztés is kiszabható.

„A kutatók és a vadászok helyi szintű együttműködései közvetlenül járulnak hozzá a hazai farkasok életmódjával kapcsolatos adatgyűjtéshez, ugyanakkor azt is mutatják, hogy vannak eredményei az elmúlt évek szemléletformálásnak, amihez a WWF és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közös munkával járul hozzá” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

„Az erdei életközösségek komplex ökológiai szemléletét egyre többen kezdik elfogadni, ami a nagyragadozók védelme érdekében folytatott tevékenységeknek is fontos pillére. Reméljük, hogy a jövőben a nagyragadozókkal kapcsolatos úttörő együttműködések száma dinamikusan nő majd, és a szemlélet elterjesztésével további eredményeket érhetünk majd el e fajok védelmében” – mondta el Veres Balázs, az aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

A hazai farkasokkal szembeni előítéleteket fel kell váltaniuk a megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló ismereteknek, amelyek birtokában megérthetjük a hazai erdők egészsége szempontjából elengedhetetlen nagyragadozók valódi szerepét. Az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközével közelebb kerülhetünk egy olyan jövőhöz, amiben az ember harmóniában él a vadon élő álatokkal, köztük a farkassal is.

A mellékelt fotók 2014-ben készültek, a WWF és az ANPI kutatói együttműködésének keretében kihelyezett kameracsapdák segítségével. A képek akkori visszatartását az állatok életének védelme indokolta, de ennyi idő távlatából a kutatók már biztonságosnak ítélték a megjelentetésüket, így most közöljük őket.

IMAG0093k

PICT0065k

PICT0025k

Forrás: wwf.hu

Megosztás

A szerzőről

2 hozzászólás

  1. Dabronaki Sándor be

    ILyen sületlenséget leírni, és erre a vadászati kommunikáció semmit nem reagál, az szinte hihetetlen.
    A mai magyar és a hozzánk érkező vadásznak annyi esélye van farkassal találkozni, mint mamuttal!
    Ez a cikk megvádolja a kb. 60.000 vadászt azzal, ha “elékerül” a farkas biztosan lelövi, sejtet, homályosít, vádol a vadászattal kapcsolatban.

    • Varga László be

      Tisztelt Sándor!
      Csak egyet érteni tudok az ön hozzászólásával! Magyarországon farkas az északi középhegységben fordul elő nem nagy számban, vagyis farkast látni szinte lehetetlen! Ez a cikk szokásos a vadász társadalom ellen hangoló, uszító hangvételű amit mindenképpen vissza kell utasítani.

Reagálj

*