fbpx

Újabb felvételek a bükki farkasokról

0

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2015 szeptemberében adott hírt először a területén született farkaskölykökről. Az állatok kameracsapdákkal történő követése azóta is folyamatos, miközben a szakemberek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a megfigyeléseket a lehető legkisebb zavarással végezzék. Ennek eredményeként újabb felvételeket tettek közzé a fiatal farkasokról, amelyek szeptemberben készültek.

A kameracsapdák a kijelölt turistautaktól távol eső erdészeti feltáróutak mentén találhatóak, ám a felvételeken így is gyakran feltűnnek arra kirándulók. (A kirándulókról készült képeket a mellékelt videóról töröltük.) A felvételek alapján a farkasok és a turisták olykor néhány félórás különbséggel is használnak azonos útvonalakat, ám a túrázók gyakorlatilag semmit sem észlelnek a farkasok jelenlétéből, mert a vadon élő egészséges farkasok elkerülik az embert. Az ettől eltérő viselkedés valamilyen problémára utalhat (pl. betegség).

Arra kéri a Nemzeti Park Igazgatóság a kirándulókat, hogy túráik alkalmával ne hagyjanak ételmaradékot a területen, mert a nagyragadozók társítják a táplálék és az ember összefüggésének a képzetét. Ez azért nem kívánatos, mert tartós pozitív visszacsatolás esetén a nagyragadozók embertől való ösztönös félelme csökkenhet. Kérik a látogatókat, ha feltételezhetően farkasok által hátrahagyott életnyomokat észlelnek (pl. zsákmány, nagy mennyiségű lábnyom), hogy GPS koordinátákkal és fotóval együtt azokat a titkarsag@bnpi.hu e-mailcímen jelezzék. Halaszthatatlan esetben hívják a 30/239-7348-as telefonszámot. A faj megőrzése érdekében megfigyeléseiket közösségi oldalakon ne osszák meg! A jelzett turistaútvonalakról még észlelés esetén se térjenek le, mert azzal az egyedeket közvetlenül is veszélyeztetik. Az állatok nyomainak követése az állatok zavarását eredményezi. A fokozottan védett fajok egyedeinek zavarása, (károsítása, kínzása, elpusztítása) szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése büntetőjogi felelősséget von maga után. A nemzeti park területén tiltott a szabadon engedett kutyával történő túrázás! A farkassal történő találkozás esetén ez akár a kutya pusztulásával is járhat, ugyanis a farkasok a kutyákra betolakodóként tekintenek és meg is védik tőlük a területüket. A területre vitt kutyák a farkasok irányába a természetben nem előforduló betegségeket terjeszthetnek.

A megfigyelés alapján továbbra is egyértelműen megállapítható, hogy a farkasok jelenléte alapvetően nem befolyásolja a zsákmányul szolgáló vaddisznók, szarvasok, őzek fennmaradását. A nagyragadozók természetes szükségleteiknek megfelelően e fajokból zsákmányolnak, de ez nem vezet a vadászható vadfajok eltűnéséhez, bár azok viselkedését befolyásolja. Kameracsapdák felvételein a farkasok mellett a táplálékállatok is rendszeresen megfigyelhetők. A ragadozók tápláléka sem kizárólag nagytestű patásokból áll. Gyakran fogyasztanak kisebb emlősöket, rágcsálókat is, de olykor az erdei gyümölcsöt sem vetik meg. A farkasok – gazdálkodva a rendelkezésre álló táplálékkal – rendszeresen váltogatják táplálkozó-területüket.

A farkas bükki állománya évek óta messzemenően követi a fajra jellemző viselkedésformákat, amit kamerák felvételei is igazolnak. A faj bükki élőhelyei azonosak az évszázaddal ezelőtti adatok alapján ismert élőhelyekkel. A gyűjtött hullatékok elemzéséből, a nyomolvasás eredményeiből tudjuk, hogy szükségleteinek megfelelően, sikeresen zsákmányolnak. Az itt élő farkas család territoriális viselkedését a szakirodalomban is ismert módon tartja, alapvetően rejtett életmódot él.

A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség, mivel kifinomult érzékszerveikkel, sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága, vagy egy, az emberrel még rossz tapasztalatot nem szerzett fiatal egyeddel történő találkozás esetén van esély közvetlenül megfigyelni őket.

Ezúton cáfolja azt az Igazgatóság azokat híreszteléseket, hogy a bükki farkasok mesterséges betelepítés eredményeként telepedtek meg a nemzeti park területén. Napjainkban Európa számos országában jelennek meg farkasok, akár a korábbi évtizedekben nyilván tartott élőhelyektől több száz kilométernyi távolságban is.

Ennek oka a faj természetes mobilitása és az a szemléletváltozás az emberi társadalomban, amely felismerte a farkasnak, mint csúcsragadozónak az ökológiai rendszerekben elfoglalt alapvető és szükséges szerepét, ellentétben a korábban eluralkodott, a farkasok kíméletlen üldözését eredményező hiedelmekkel. A nagyragadozók hazai állományának alakulása a fajokkal kapcsolatos, bizonyítottan jelenlévő illegális elejtésekkel (farkas, medve) magyarázható. A farkasok Szlovákiából, esetleg Lengyelországból érkező egyedeinek – napi átlagos aktivitást feltételezve – legfeljebb néhány nap szükséges, hogy elérjék a Bükk területét. A közelmúltban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén felbukkanó, nyakörvvel felszerelt barnamedve, „Iwo” példája is mutatja, hogy a nagyragadozók észak-magyarországi, természetes úton történő megjelenésének nincs jelentős fizikai akadálya.

Az ökológiai rendszert (termelők, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók) a nagyragadozók jelenléte és tevékenysége teszi teljessé és fenntarthatóvá. A farkas jelenléte hozzájárul az erdők állapotának javulásához, az erdő felújulásához.

farkas_bukk_1

Folyamatosan mozgatja, kondicionálja a vadállományt, így csökkenti annak koncentrált taposása, rágása révén keletkezett természeti károkat, javítja a természetes erdőtársulások és a gyepek állapotát. Az erdészek munkáját ez alapvetően segíti (lásd természetszerű erdőgazdálkodás), a vadállomány kondícióját, túlélési képességét pedig a gyengébb egyedek szelekciója által növeli.

A Bükk számos, a vadászható vadfajok által veszélyeztetett és nagymértékben károsított növénytársulásának állapota jelentősen javult az elmúlt néhány évben, mióta a farkasok jelen vannak a hegységben.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szerint Magyarországon a védett nagyragadozók pénzben kifejezett természetvédelmi értéke a következő:
Farkas: 250.000 Ft
Barna medve: 250.000 Ft
Hiúz: 500.000 Ft

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság; Gombkötő Péter

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*