A váratlan lépés híre, hogy Romániában betiltották a ragadozók bérvadászatát, a nemzetközi
sajtóba is eljutott.
A Brassói Táblabíróság ügyészsége vizsgálatot indított az 1700 védett ragadozó lelövését
javasoló tanulmány kapcsán – jelentette a Digi24 tévéadó. Az ügyészek azt vizsgálják,
felmerül-e a szándékos hamisítás, hivatali visszaélés és érdekkonfliktus bűncselekményének
elkövetése a tanulmány elkészítése kapcsán. A kutatók között, akik a tanulmányt írták, a
brassói erdészeti kar alkalmazottai, a Nemzeti Erdészeti Kutató-Fejlesztő Intézet munkatársai
és magán-vadásztársaságok alkalmazottai egyaránt megtalálhatóak.
Kedden Cristina Pasca-Palmer környezetvédelmi miniszter bejelentette, felfüggesztette a
tanulmány alapján a ragadozók lelövését elrendelő miniszteri rendelet kibocsátását. Közölte,
hiányzik a Román Akadémia engedélye, amely a törvény szerint a legfelsőbb tudományos
testületként dönt arról, elfogadja-e a tanulmányt, amelyet a brassói Transilvania Egyetem, az
ICAS és a Kárpátok Alapítvány (Fundaţia Carpaţi) neve alatt készítettek.
Erre reakcióként még aznap Dan Munteanu akadémikus, a Természeti Értékvédelmi
Bizottság (CMN) elnöke azt nyilatkozta, nem hagyják jóvá a tervezetet, és azt tanácsolják a
miniszternek, szervezzen tanácskozást a terület szakértőivel, a civil szervezetekkel,
mindazokkal, akik ezeknek a vadállatoknak a viselkedését kutatták, hogy megfelelő döntés
születhessen a témában – írja a Hotnews.ro.
A visszavont tervezetet korábban élesen bírálták a természetvédelmi szervezetek. A WWF
közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tanulmány kiértékelését végző bizottság
kilenc, nagyragadozókkal foglalkozó tagja közül hatan vitatták annak megállapításait. Számos
petíció is indult, amelyek aláírói a rendelet visszavonását követelték.
Két tanácselnök tiltakozik
Még a vadászat beszüntetésére vonatkozó döntés nyilvánosságra kerülése előtt, október 3-án
Hargita és Kovászna megye vezetői közös sajtótájékoztatón tiltakoztak „a lelövési kvóták
csökkentése” ellen. Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyék önkormányzati vezetői
beadványt nyújtanak be a szakminisztériumhoz a témában – jelentették be.
„Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit
és a javak védelmét. A szakminisztériumhoz megfogalmazott javaslatainkban három fontos
szempontot tartunk szem előtt: először is reális felmérést szeretnénk az elkövetkező
időszakban a vadállományt illetően, ugyanis Kovászna megyében, a hivatalos adatok szerint,
650-700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben
mostanáig 45 elejtési engedélyt adtak, ezt a számot legalább 60-70- re kellene emelni, hiszen a
környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a ragadozók által okozott károk
mértéke, és nő az emberi sérülések száma is. Továbbá javaslatunkban a kvóta elosztásánál
országos szinten egyenlő megoldást kezdeményezünk, valamint a vadállatok által okozott
károk gyors megtérítését, ugyanis a szakminisztérium évek óta nem fizette ki az embereket
megillető összegeket, gyakran 2-3 évet késnek a kifizetések” – fogalmazott Tamás Sándor,
Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az elnök szerint mihamarabbi előrelépésre van szükség az ügyben, amely leginkább az
egyszerű vidéki emberek, a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Az elnök
hangsúlyozta: Háromszéken vadmacskák és farkasok számának csökkentése helyett, a
vaddisznók gyérítésére lenne inkább szükség.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt nyilatkozta, a Régiók Bizottsága
természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem
tudnak az emberi áldozatokról. Azzal vádolta a zöldszervezeteket, hogy nem törődnek az
emberi élettel, és apokaliptikus képet festett a megyében uralkodó helyzetről: „nagyon nagy
károk vannak a termésben, a Hargita megyeiek puskával mennek aratni” – tette hozzá.
„Nagyon sok településen a gyermekeket este hat után nem engedik ki az utcára, az erdőre nem
járnak az emberek, nem merik megművelni területeiket, nem járnak túrázni, kirándulni –
állapítja meg, és azzal vádolja a romániai hatóságokat, szándékosan hallgatták el az
emberáldozatok tényét. Szerinte a hivatalosan becsült 6500-as medvepopuláció azóta már
sokkal nagyobb lett.
Többször felhívták a figyelmet a problémára, Dacian Cioloș miniszterelnökhöz is fordult,
mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel –
mondta. Személy szerint az uniós pályázat haszonélvezőit, megfogalmazásában a „zöld
bárókat” hibáztatja, akik „önös érdekből védik az állatokat”. Ha a lelövési kvótát
visszavonják, az nagyon nagy veszélyt jelent az itt élő emberek számára. Gyermekeink
kerülnek veszélybe – nyilatkozta Borboly.
Rutinszerűen hagyták jóvá eddig a tervszámokat
2007 és 2015 között mintegy 5000 védett vadállat (2374 medve, 1586 farkas és 898 vadmacska) elejtését hajtották végre Romániában a miniszteri rendeletekben jóváhagyott
vadászati tervszámok alapján. A hiúz vadászatára 2013-ban moratóriumot hirdettek, így 2007- 2012 között ebből a roppant ritka ragadozóból „csak” 120 példányt hoztak terítékre – számolt be a Pro Tv a rendelet visszavonásának hátteréről szóló adásában.
A miniszter rámutatott, eddig – az utóbbi kilenc évben – az Akadémia rutinszerűen mindig
jóváhagyta a vadászok által javasolt számokat, és eddig a hasonló miniszteri rendeletek
automatikusan és hallgatólagosan érvénybe léptek. Ők most úgy gondolták, mivel egy kényes
témáról van szó, közvitára bocsátják, főleg hogy a szóban forgó tanulmány „tartalmazott
néhány gyanús elemet”.
A miniszter döntése voltaképpen azt jelenti, tilos ezentúl a „trófeavadászat” a farkas, medve,
hiúz és vadmacska esetében. Csupán akkor lesznek elejthetőek ezeknek a fajoknak egyes
példányai, ha emberi életeket veszélyeztetnek, vagy jelentős károkat okoznak, és másképp –
például az áttelepítésükkel – nem lehet megoldani a problémát. A minisztériumnak kettős
felelőssége van: biztosítania kell a védett fajok megőrzését, ugyanakkor a lakosság
biztonságát is szavatolnia kell, valamint azt, hogy minimálisak legyenek a konfliktusok az
emberek és vad között – hangsúlyozta Pasca-Palmer.
E példányok elejtését kizárólag egy erre létrehozott testület – a Vadállományfelügyeleti
Intervenciós Szolgálat, Serviciul de Interventie pentru Animale Salbatice (SUAS) – fogja
elvégezni, amely csendőrökből fog állni.
Az 112-n hívhatunk segítséget, ha udvarunkra betör a medve
A miniszter már beszélt a testület létrehozásáról a belügyminiszterrel, Dragos Tudoracheval
is. „Gyakorlatilag a SUAS egy gyorsreagálású szolgálat lesz minden olyan esetben, amikor az
ember vagy javai veszélybe kerülnek a medve, farkas vagy más nagyragadozók miatt. Az
intervenciós alakulatok tagjait a belügyminisztérium adja, a környezetvédelmi tárca
alkalmazottainak támogatásával” – mondta el a miniszter.
A szolgálatot bárki értesítheti majd az 112 sürgősségi hívószámon, a csapat a helyszínre siet,
altatólövedékekkel felszerelkezve, és éles fegyvert csak végső esetben használ, ha valaki élete
veszélybe kerül.
Létrehoznak a környezetvédelmi minisztérium biodiverzitásért felelős igazgatóságán belül
egy sürgősségi bizottságot, amely a nap 24 órájából 24-ben működő- és döntésképes, és amely
az ilyen esetekben a helyszínről kapott információk alapján dönt arról, hogy mi történjen az
illető példánnyal.
Hosszú távon ezt a bizottságot kibővítik minden olyan szereplővel, akik számára ez a téma
fontos, beleértve az akadémia, a vadászegyesületek, a civil társadalom, a kutatóintézetek
képviselőit, és ennek az lesz a feladata, hogy javasoljon egy módszert a nagyragadozók
populációinak felmérésére, másrészt javasoljon kezelési tervet a kárt okozó ragadozók
eseteire. A munkacsoport kibővítését és találkozóinak megszervezését már a napokban
elkezdik, ígérte a miniszter.
Nemzetközi visszhang
A vadászat betiltásának híre a nemzetközi sajtóba is bekerült. A Guardian azt emeli ki a
döntés kapcsán, hogy „váratlan lépés volt” azok után, hogy az uniós csatlakozás óta
Romániában évről évre emelték a vadászati kvótákat. Az utóbbi évtizedben a vadászat
többmillió eurós üzletág lett Romániában, a világ minden részéről érkeztek vadászok, akik
akár tízezer eurót is kifizettek egy-egy Kárpátokban elejtett vad trófeájáért.
„A pénzért folyó vadászat illegális volt ezelőtt is, mégis zöld utat kapott” – mondta a lapnak
Pasca-Palmer. Az élőhely irányelvben szereplő kitétel, miszerint ha károkozás történik, a
védett fajok is elejthetőek, éveken keresztül gyakorlatilag ürügyként szolgáltak a vadászatra –
tette hozzá.
A lap ír arról is, hogy éveken keresztül a vadásztársaságok két becslést jelentettek le a
minisztériumnak: a nagyragadozók számát, illetve azoknak számát, amelyek szerintük kárt
okozhatnak. Ez a második szám szolgált alapul a kormány által jóváhagyott vadászati kvóták
megállapításához. Ezeket a kvótákat aztán gyakorlatilag áruba bocsátották, mint vadászati
jogot. Ez a módszer önmagában is problematikus, ráadásul a vadásztársaságok rendszerint
felülbecsülték az általuk adminisztrált terület vadállományát. Az is kétségessé teszi a
vadászterületenként leadott becslések hitelességét, hogy azok nem veszik figyelembe, sok
vadállat nem marad egy helyben, több száz kilométert tehet meg néhány nap alatt, tehát
valószínűleg többször is “megszámolják”.
A Guardian rámutat, a miniszter mostani döntése a trófeavadászat beszüntetéséről mélyen
megosztja a romániai társadalmat: a városiak körében népszerűségnek örvend, az érintett
hegyvidéki falvak főleg földművelésből és állattartásból élő lakossága azonban a vadászatot
látja az egyetlen megoldásnak javaik védelmében.
A lapnak Domokos Csaba, a Milvus Csoport medveszakértője elmondta, minden azon múlik,
a kormánynak mennyire sikerül a falusi lakosság félelmére megfelelő választ adnia. A
rendszer mostanáig sem működött, mivel a vadászat nem csökkentette a ragadozók és az
ember közötti konfliktusokat, a vidéki lakosság mégis hiszi, hogy a vadászat a megoldás, és
mindaddig, amíg meg nem győződik az ellenkezőjéről, sokan saját kezükbe veszik a
megoldást – figyelmeztetett. “A betiltás jelentős lépés, de nem szeretnénk, hogy a vadászatot
felváltsa az orvvadászat” – tette hozzá.
Forrás: transindex.ro
