Február 10-én, a második nap reggelén szintén sokan voltak kíváncsiak a 24. FeHoVa kiállításra. A rendellenes, vagy egzotikus trófeák, a neves vadászelődök életét és vadászatait bemutató tárlatokat és az újdonságokat azonos érdeklődéssel mustrálgatták a látogatók.
A Magyar Őzért Szakmai Műhely kiállítását a „központi körben” a vadászok tanulságosnak, a leendő húsz évre tekintve megszívlelendőnek, a „civil” látogatók kifejezetten érdekesnek találták. Alig akadt olyan, aki ne állt volna meg egyik vagy másik „tabló” előtt pár pillanat, vagy fotó erejéig. A páros hatos trófeák mellett torz, parókás, gyilkos agancsok és igazi kuriózumként fehér és „fekete” szőrzetű egyedek preparátumai is láthatóak, bemutatva, mennyire változatos és pótolhatatlan érték a Magyar őz.
A színpadon a múlt és a jelen találkozott. Az 50 éve elhunyt gróf Széchenyi Zsigmondra emlékeztek, majd a nap folyamán a hosszútávlövés és a solymászat, valamint a vadgasztronómia rejtelmeibe nyerhetett betekintést, aki arra járt.
Az Afrikától, Alaszkáig utakat kínáló vadászatszervezők, a vadból és házi rokonaikból készült finomságokat, a különböző hasznos eszközöket, öltözékeket árusítóknak se sora, se száma. Mindenki megtalálhatja a maga ízlésének megfelelőt.
A szombat-vasárnap igazi „közönségnap”, minden érdeklődőt vár a 24. FeHoVa és a Magyar VADÁSZLAP, az A-pavilon 201/D standján, kiadványaival, rendellenes őztrófea kiállításával és az idényrekord gímbikával.
ZV
