Ízelítő márciusi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei harmadik lapszámában ezúttal a Kárpát-medencével, annak vadászati lehetőségeivel és az itt élő vadfajokkal kapcsolatos kérdéseket járjuk körül. Az újságot március 2-től keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– Hazánk több Nobel-díjas tudóst, neves zenészt vagy képzőművészt adott a világnak, s a vadászat-vadgazdálkodás terén is maradandót alkotott több nemesi család, amelyekben generációról generációra öröklődött a haza, illetőleg a vad iránti kötelességtudat és szeretet. Zachán Viktor cikkében jeles vadászelődökről (például: gróf Széchenyi Béla, vagy gróf Csekonics Endre) ír, akik révén bebarangolhatják Felvidéket és Erdélyt is.

– Önök mennyire ismerik a szomszédos országokban milyen vadfajok élnek? S, ha már itt tartunk, azt tudják-e, hogy a szomszédos országban mire és hogyan vadásztak/vadásznak az ottaniak? Erre kereste Kókai Márton a választ számos vadfaj esetében – a teljesség igénye nélkül, így szólunk a hiúzról, a szürke farkasról, a barna medvéről, a zergéről, a mormotáról, a siketfajdól és a fürjről.

– Amennyiben nagyvad elejtése a cél, úgy a vadásztársak nagy többsége a golyós vadászfegyvert választja, manapság szinte kivétel nélkül céltávcsővel ellátva, ami ténylegesen elősegíti és megkönnyíti a célzást. Amikor aztán az égiek is úgy akarják, hogy megjelenjen előttünk a hőn áhított vad, és a körülmények is megfelelőek, kibiztosíthatjuk puskánkat és célozhatunk… Csakhogy nem teljesen egyértelmű, hogy hová? Erre a kérdésre keresi a választ Simon Szabolcs.

– Juhász Ferenc kollégánk idén sem felejtette le megzenésíteni kedvenc témáját: „Szalonkás feljegyzéseimet lapozgatva – így „idény” előtt, egyfajta hangulatfokozás gyanánt – megállapíthatom, ha az égiek is úgy akarják, idén nagy jubileum következhet: elérhető közelségbe került ugyanis, hogy a kalapomba fektethessem a századik Tündérmadaramat…

Aki érti ezt az életformát – szándékosan nem vadászati módot írok –, bizonyára tudja, hogy a fenti sorokat egyáltalán nem kérkedésképpen írom. Aki hozzám hasonlóan szalonkamániás, átérezheti, hogy ennyi felvett Madárhoz mennyi utánajárás, mennyi behabzsolt márciusi illat, mennyi élmény, mennyi öröm, mennyi ellopott csoda társul…”

– Sági Szilárd folytatja a Nikon Monarch 7 3-12×56-os céltávcsővel kapcsolatos tesztjét, amely mellett az Ízválasztó rovatunkban a vadkolbászokat veszi elő az éléskamrából.

– A gennyes agancstőgyulladásról – avagy másik, közszájon forgó nevén, az agancstőrothadásról – minden bizonnyal sok vadásztársunk hallott már, aki komolyabban fontolóra vette egy lapátos terítékre hozását, hiszen a jelenség sajnos hazánk több kiváló dámos területét érinti. Szerkesztőségünk ezúttal két helyre látogatott el az ügyben, hogy egy kicsit körül járja a témát: Somogy- és Tolna megyébe.

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*

error: Védett tartalom !!