Az EU tagállamok vadászati közigazgatási vezetőinek informális ülésének ötletét Magyarország kezdeményezte 2011-ben, mikor hazánk az EU elnökségi feladatokat látta el. A kezdeményezés sikerességét jelzi, hogy azóta minden évben más-más tagállam ad helyet a szakmai konzultációnak. Minden évben, kölcsönösen van mit tanulni egymástól, megosztjuk egymással, hogy a tagállami vadászat szabályozásában mi az, ami működik és mi az, ami nem.
Ennek kézzelfogható haszna hazánk vonatkozásában például a vadgazdálkodási törvény módosításának kidolgozása során volt. Átfogó képet kaptunk a külföldi vadgazdálkodási törekvésekről, szabályozási modellekről, a működő elemeket átültettük, magyar viszonyokra adaptáltuk.
2017-ben 15 tagállam képviselői, valamint az Európai Vadászszövetség (FACE), a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) vett részt a figyelmes észt házigazdák által rendezett konferencián.
Észtország természeti értékeinek és vadgazdálkodásának bemutatása
Észtország 43 ezer km 2 ahol kb. 200 ezer nagytestű emlősfaj él (ide sorolják a borzot, rókát, sakált, hódot, vadmacskát is). Az ország magasan erdősült (54%), alacsony népsűrűséggel (1,3 millió lakos) is 16 ezren vadásznak és évi 30-50 ezer nagyvadat hoznak terítékre. Évi 2000 vadbaleset vad az utakon, amelyekben, éves átlagban 23 ember sérül vagy hal meg. A humán megbetegedések 20%-a a vadon élő állatvilágtól származtatható (kullancs, évi 100 viperamarás stb.).
Vadgazdálkodási adatfelvételezés, tervezés, igazgatási kontrol
Észtországban átfogó vadgazdálkodási tervezést és menedzsment tervet (2017-2020)
alkalmaznak a finnek által is használt ún. vadvilág háromszög módszerrel. A 3x4km-es egységeket 1000 önkéntes járja be és végzi el a meghatározott adatfelvételezést. Ez alapján határozzák meg az éves hasznosítási kvótákat az egyes vadfajokra. Észtországban 52 vadászható állatfaj van, ebből 32 madárfaj (főként vízivadfajok).
Finnországban 3 év alatt fejlesztették ki az új elektronikus rendszert, ahol a lakosság 7%-a (!)
vadászik és már 100 ezer vadász küld be adatokat, használja is az új adatbázist és szolgáltatásokat. Az applikáció „my hunt” néven szabadon elérhető, az adatbázisba feltöltött adatokat a vadászati hatóság, a tudományos kutatók és a vadászok használják. Az adatbázis lehetőséget ad elektronikus úton a vadászjegy váltásra, egyes licenszhez kötött vadfajok (pl.: farkas, medve, jávor, fehérfarkú szarvas) licenszének kiváltására, GPS adatok alapján vadászati térképek letöltésére.
A magyar prezentáció a vadgazdálkodási tájegységi rendszerről pozitív fogadtatást kapott, több tagállamban van hasonló karakterű igazgatási kontrol rendszer, azonban a szakirányítási és szaktanácsadási aspektus teljesen új elem volt, több ország érdeklődött a tájegységi rendszer részletei iránt.
Afrikai sertéspestis helyzete (ASP)
A jelenlévő tagállamok közül Litvánia az ASP járvány további terjedéséről és a megfékezésre tett erőfeszítésekről tartott beszámolót. A két évvel ezelőtti eredményeikhez képest nem léptek számottevően előre, az esetszám stabilizálódott. Észtországban viszont keleti és déli irányból terjeszkedik a járvány, új módszerként minden nőivarú vaddisznó elejtésért állami kompenzációs kifizetést vezettek be. További intézkedés a hangtompító használat és az éjjellátó célzó berendezések engedélyezése a Balti államokban a hatékonyabb állományszabályozás érdekében. A vadászoknak a járvány megfékezése érdekében tett erőfeszítései kifejezetten pozitív módon jelentek meg a médiában, ami nagyon hasznos eszköz a vadászat közönségkapcsolatának javítása terén.
Ezeket az intézkedéseket javasolják a járvány terjedésével potenciálisan veszélyeztetett tagállamoknak; Lengyelországnak, Szlovákiának, Romániának és Magyarországnak, mivel a járvány stabilan halad dél-nyugati irányban.
Forrás: FM
