A romániai medveállomány szabályozásának a szükségességéről vitatkoztak szakemberek és politikusok július 19-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében szervezett pódiumbeszélgetésen.
A vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy szabályozni kell a romániai medveállomány egyedszámának az alakulását az állat és az ember harmonikus együttélése érdekében. Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke elmondta, Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található. A számok azt tükrözik, hogy Európában a medvével való együttélés alapvetően székelyföldi probléma. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat erdészmérnöki végzettségű elnöke elmondta, a megyéjében körülbelül kétszer annyi medve él, mint amennyi számára a terület mérete optimális lenne.
A beszélgetés résztvevői elmondták, a medve védett vad, amelynek vadászati tilalmát Románia az EU-csatlakozási szerződésben is vállalta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ez utóbbit úgy pontosította, Románia a csatlakozási szerződésben 5-6 ezres medveállomány megőrzését vállalta, és nem az állomány felszaporítását, és a szerződés is lehetővé teszi az állomány szabályozását. Sárkány Árpád hozzátette: ezzel a szabályozási lehetőséggel a többi medvepopulációval rendelkező európai állam is él. Az általa közölt adatok szerint Svédországban, Finnországban az állomány közel tíz százalékát ejtik el évente. Hozzátette: Romániában az elmúlt évig évente 400-450 egyed kilövésére adott engedélyt a minisztérium, a Ciolos-kormány azonban tavaly teljesen betiltotta a medvék vadászatát.
A beszélgetésből az a kép rajzolódott ki, hogy a korábbi szabályozás sem volt jó, mert minden vadásztársaság számára általában egy medve elejtését tették lehetővé. A társaságok pedig abban voltak érdekeltek, hogy ne a sok esetben kukázó fiatalabb egyedeket, hanem a domináns hímeket hozzák terítékre. Ez a vad ugyanis bevételi forrást jelentett a vadászterületek gondnokainak. Kelemen Márton környezetvédelmi szakember elmondta: az állomány szabályozása akkor lehetséges, ha a domináns hímek helyett a kisebb méretű nőstényeket vadásszák.
Az előadásokból és a felszólalásokból kiderült, a tavalyi tilalomnak is a következménye, hogy a medvék immár napi rendszerességgel jelennek meg a településeken, pusztítják a háziállatokat, és heti rendszerességgel támadnak emberekre is. Tamás Sándor megjegyezte: ehhez az is hozzájárult, hogy az erdőkben terepmotorosok, gomba- és erdeigyümölcs-szedők zavarják a medvéket, és az is, hogy a medvék elvesztették a veszélyérzetüket, nem ijednek már meg az emberektől.
Szép Róbert, a romániai Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese elmondta, az is gondot jelent, hogy nem egyenletes a medvék romániai eloszlása. Míg Székelyföldön túlszaporodott az állomány, az Erdélyi-szigethegységben alig több mint húsz egyedet tartanak számon. A környezetvédelmi szakember elmondta: a román szaktárca által közvitára bocsátott tervezet a tavalyi tilalom után 140 veszélyes medve áthelyezését vagy elejtését engedélyezi.
Szinte valamennyi megszólaló bírálta a rendeletet. Sárkány Árpád úgy fogalmazott: a tervezet „nem vadgazdálkodást, hanem sintérkedést” javasol, és csak a válsághelyzet pillanatnyi orvoslását tűzte ki célul. Tamás Sándor úgy vélte: nem megtizedelni kell a medveállományt, hanem az egyensúlyt kell visszaállítani a természetben.
Forrás: MTI
