Szakmai kérdésekben nincs demokrácia!

0

A 25. Országos Vadásznap keretén megrendezett „Gyakorlati apróvad-gazdálkodás” elnevezésű konferenciának – augusztus 25. napján –, a Mezőberény városában található Orlai Petrics Soma Művelődési Központ adott otthont. Az eseményre majdnem háromszázan regisztráltak előre, amiből valamivel több, mint kétszázan meg is jelentek.

A konferencia kezdetén a Békés megyei Viharsarok Vadászkürt Együttes előadásában hallhattuk a Vadászhimnuszt, majd dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte az elmúlt értekezések szükségességét, majd az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtandó pályázatok határidejéről és feltételeiről tájékoztatott.

„Egy intenzív vadgazdálkodási modell bemutatása” címmel, Gergely Sándor, a Peroktáv Vadásztársaság fővadászának előadását hallhattak elsőként a résztvevők. Prezentációjában a társaság vadászterületén tapasztalt problémákat, majd az azokra alkalmazott „receptet” ismerhette meg a hallgatóság. A példának okáért szólt a szegélyek hiányáról, a vízhiányról és a csapdázandó ragadozók közé sorolta a vándorpatkányokat.

A Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén alkalmazott élőhelyfejlesztési technológiát Farkas László mutatta be a konferencia résztvevőinek. A problémák gyökere – mint minden apróvadas területen –, náluk is az intenzív mezőgazdaság által létrehozott kultúrsivatagokban és a természetes vízfolyások hiányában keresendő. Felismerve, hogy ezeket a nehézségeket a mértéktelen kibocsátás nem oldja meg, élőhelyfejlesztésbe kezdtek, aminek eredményei elsőként a mezei nyúl állományon mutatkoztak. Mindez szerinte nem jöhetett volna létre, ha a szakemberek nem lennének honorálva anyagilag is, ezért a vadásztársaság 300 ezer forintot és egyéb járulékokat fizet hivatásos vadászainak. Azért, hogy munkájuk szakmailag megalapozott legyen, a tagok nem szólhatnak bele a gazdálkodás mikéntjébe, ahogy mondta „szakmai kérdésekben nincs demokrácia”. Kiemelte a természetvédelem és az immár felnőtt „’90-es évek Bambi generációja” okozta nehézségeket, mint egyes fajok túlzott védelme, valamint a kóbor kutyák és macskák okozta zavarást, károkozást, amik az eredményes vadgazdálkodást akadályozzák.

Pechtol Lajos, kamarai titkár saját tapasztalatait osztotta meg Fejér megyéből, ahol sikeresen teremtettek harmóniát, apró- és nagyvad között. Ennek menete szerinte, először is a környezeti tényezők megismerése, a táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyek számbavétele, a vadfajok évszakonként változó területhasználatának ismerete, majd a helyes etetési mód és élőhelyfejlesztési beavatkozások megválasztása. Véleménye szerint, a sikeres vadgazdálkodás a befektetett munka minőségén és mennyiségén, valamint a felkészült szakmai vezetőn és annak alázatos beosztottjain nyugszik.

Dr. Szemethy Lászlónak, a Szent István Egyetem egyetemi adjunktusának véleménye szerint az elmúlt évek beavatkozásai az apróvadállomány érdekében sikertelenek voltak, egyes esetekben inkább ártottak, semmint használtak, volna. Ezen meglátása arra vezethető vissza, hogy új kutatások hiányában több évtizede vizsgált állapotok és az azokra adott megoldásokra alapoznak a vadgazdálkodók. A mai problémák lényegesen súlyosbodtak a tanulmányozott időszakhoz képest. Elmondása alapján a rosszul időzített és téves módszerrel végzett ragadozó gyérítés, a klímaváltozás, az intenzív mezőgazdálkodás, az erdősítés és nem utolsó sorban a hibás vadgazdálkodás szülte a mai mostoha körülményeket az apróvadállomány számára. A hazai problémák nem ismernek államhatárokat, egész Európában megjelennek, tehát egy átfogó kezelésre lenne szükség, ha húsz év múlva is fácánra, mezei nyúlra vagy fogolyra szeretnénk vadászni.

Szuda Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadója a gazdákkal való együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, amihez több támogatási formát is bemutatott. Így a földhasználót kárpótolást kaphat bevételkieséséért, viszont a vadgazdálkodó az alkalmazott beavatkozásoknak köszönhetően tud az apróvadállomány gyarapodásáért fellépni. Rávilágított, hogy van lehetőség pénzt találni fejlesztésekre, ezeket viszont meg kell találni.

Poroszlai Róbert a vadászkutyák jelentőségét méltatta, elsősorban azért, mivel a teríték felét – olykor a nyolcvan százalékát – is nekik köszönhetik a vadászok. Munkájukkal számítása szerint 235 millió forintot termelnek évente a vadgazdálkodók számára csak Békés megyében. A fenti összegbe nem tudta belekalkulálni a vadkárelhárítással spórolt, valamint kaszálások előtti vadmentéssel nyert bevételeket. Zárásként a vadászkutyák genetikájának leromlását és az így nehezebb taníthatóságot említette, aminek megoldására ingyenes tanfolyamokat indítottak eredményesen Békés megyében.

Zuberecz Tibor, Békés megyei vadászkamarai titkár értékelte az elhangzottakat, sürgette az összefogást a hazai apróvad fajok érdekében.

A rendezvény végén dr. Jámbor László is rávilágított arra, hogy tettek nélkül húsz év múlva az alföldi vadászterületeken csak vaddisznóval lesz érdemes számolni. Megjegyezte, hogy a vadásztársaságok érdeke, hogy tagjai etikusan, törvényesen vadásszanak, aki pedig ennek nem tud eleget tenni, azt távolítsák el soraikból, ennek hiánya szintén az eredményes vadgazdálkodást hátráltatja.

Forrás: Németh András Nimród

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*

error: Védett tartalom !!