Szeptember elsején rendezték meg a Csongrád megye Duna-Tisza közi és Maros menti részét magába foglaló 305-ös, Alsó-Tisza menti vadgazdálkodási tájegység trófeaszemléje Ásotthalmon. Az eseményt a DALERD Zrt., valamint Pinjung Emil tájegységi fővadász szervezte.
Az összejövetel célja az volt, hogy az őzbak idény végéhez közeledve, amíg az üzekedésben esett bakok agancsai a vadászatra jogosultak birtokában van, egy baráti hangulatú fórum keretében kerüljenek bemutatásra, és legyen lehetőség megtárgyalni az idei idény tapasztalatait, tanulságit. A délelőtt 10 órai megnyitóra 32 vadászatra jogosult képviseletében mintegy 100 érdeklődő jelent meg, akik több mint 200 darab trófeát állítottak ki. A szemlén tiszteletét tette dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, aki köszöntőjében kiemelte a vadászati hatóság területkijelölésben végzett munkáját, valamint hangsúlyozta a már meglévő jó kapcsolatot, és közös munkát, amely a hatóság és a tájegységi fővadászok között működik Csongrád megyében. A Földművelésügyi
Minisztérium képviseletében Bajdik Péter főosztályvezető a tájegységi vadgazdálkodás szakmai jelentőségéről és a trófeabírálat fontosságáról szólt köszöntőjében.
A vadászati hatóság részéről Szél István az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az őzállomány mennyiségi és minőségi mutatóinak változását ismertette, kiemelte, hogy megyei szinten az optimális 30 százalékos hasznosítási arányt évek óta stabilan teljesítik a megyei gazdálkodók, az érmes arány állandósult 18-19 százaélk körül.
Pinjung Emil tájegységi fővadász a 2017-es trófeabírálati adatokat ismertette. A 305-
ös tájegységben 1490 őzbak agancs került bírálatra szeptember 1-ig, melyből 217 kapott érmes minősítést, ez 14,56 százalék, mely tekintettel arra, hogy az Alsó Tisza menti tájegység nem tartozik a legerősebb őzes tájak közé, jó eredménynek számít.
Kihangsúlyozta, hogy tekintettel az apróvadállomány drasztikus visszaesésére, az őz lett a legnagyobb gazdasági bevételt produkáló vadfaj, így fokozottan figyelni kell a szakszerű állománykezelésre, ügyelve arra, hogy a gazdasági kényszer ne eredményezzen túlhasznosítást. Közös érdek és cél, hogy az apróvad érdekében minél gyorsabban lépéseket tegyünk.
A házigazda DALERD Zrt. részéről Juhász Pál fővadász ismertette az Ásotthalmi területen folyó gazdálkodást, melyen belül az őz sajnos nem képez komoly erőt, köszönhetően a gyenge minőségének.
Ezt követően a tájegységi fővadász felkérésére öt vadászatra jogosult képviseletében öt szakember tartott beszámolót a területi tapasztalatairól, és a saját gazdálkodásukról.
Meggyesi József, a Csongrádi Május 1. Vadásztársaság (mintegy 5970 ha) vadászmestere ismertette, hogy feléjük a komolyabb agancsok 400-450 gramm körüliek, az idei év a trófea tömeg szempontjából átlagosnak tekinthető. Bérvadászat kapcsán megemlítette, hogy a vendégkörük stabil, előre le van foglalva a jövő évben értékesítendő bakmennyiségük.
Kasper Máté, a Pusztaszeri Hétvezér Vadásztársaság (mintegy 7400 ha) vadászmestere két trófeával a kezében érkezett, azonos korú (6 éves), egymástól körülbelül 2-300 méterre élő bakok voltak melyek közül az egyik 500 gramm körüli, míg a másik 300 gramm körüli trófea tömeggel rendelkezett. A két revírt egy csatorna
(területhatár) választotta ketté, hasonló élőhelyen, hasonló gazdálkodás mellett ekkora különbségek vannak. A két bak testsúlyában is markáns különbség volt, amely magyarázat lehet az agancs nagyságára is. Konklúzióként megjegyezte, próbáljunk nagyobb testű bakokat „nevelni” a területen.
Csányi Imre, a Sándorfalvi Vadásztársaság (mintegy 3300 ha) vadászmestere jelezte, hogy a társaságuknál az őzbak mellett a röptetett réce a fő bevételi forrás, melyet lassan egy évtizede folytat a vadásztársaság, melynek sikeressége révén tudnak viszonylag kis területen magasabb taglétszámmal is eredményesen fennmaradni.
Marjai Péter, a Makói Marosmenti Vadásztársaság (mintegy 7800 ha) elnöke a társaság területén folytatott szakmai munka kapcsán kiemelte, hogy relatíve magas hasznosítási aránnyal (35%) dolgoznak, mely sok vitát generál a szakemberek között, ám tekintettel arra, hogy a hasznosított bakok mennyisége és az érmes arányuk is stabil, minden évben 28-30 százalék körüli, így nem érzik azt, hogy túlhasznosítanák az őzállományukat, a minőség töretlen.
Nagy Zoltán, a Marosszögi Egyetértés Vadásztársaság (mintegy 6200 ha) hivatásos vadásza a vendégkörben tapasztalható elöregedést emelte ki egyik nehézségként, mely több jogosultnál is fennálló probléma. Az államhatár 2 kilométeres körzetében
Csongrád megyében egyéni vadászat nem folytatható, amely nagyban nehezíti a minőségi őzgazdálkodást, valamint a vaddisznó esetében a vadkár megelőzést és elhárítást.
A beszámolók után a trófeák megtekintése, valamint a kisebb körű megbeszélések, tapasztalatcserék következtek. A tájegységben a legnagyobb őzbak a Csanyteleki Új-Élet Vadásztársaság területén esett melynek tömege 594 gramm, sajnos ezt az áprilisban elejtett bakot már nem tudták bemutatni, ám így is láthattunk néhány 500 gramm feletti agancsot, valamint számos érdekes, rendellenes trófeát elhoztak a vadászatra jogosultak bemutatni, hogy, mik is „teremnek” az Alsó-Tisza mentén. A jó hangulatú összejövetel során többen jelezték, hogy jövőre szeretnének hasonló körben, hasonló eseményen megjelenni, mely mindenképpen igazolja tájegységi szintű gazdálkodás jelentőségét.
Forrás: VL
