fbpx

HA-VA-ER-VI

0

Október 20-21-én, Tatán, a volt Piarista Rendház patinás épületében tartották meg az I. Nemzetközi Halászati-, Vadászati-, Erdészeti- és Vízjogi Konferenciát.

Tata az egykori királyi vadászatok egyik fő helyszíne, Mátyás király egyik legkedvesebb vadászterülete volt. A Komárom-Esztergom megyei város jelképévé vált Öreg-tavat Zsigmond király létesítette, haltárolási célból, s a tó kiváló vízminősége a tervszerű halászatot is lehetővé tette, mely az Esterházyak idején élte fénykorát. 2016-ban a város 15 évre elnyerte az Öreg-tó halgazdálkodási jogát, ezért az Önkormányzat igyekszik feleleveníteni az ezzel kapcsolatos hagyományokat.

A tó nyilvános lehalászását is magába foglaló Öreg-tavi Nagy Halászfesztiválhoz kapcsolódó kétnapos szakmai találkozón erdészek, halászok és vadászok, egyetemi oktatók és minisztériumok képviselői osztottak meg aktuális információkat az előadások és szekcióülések során. A rendezvény pénteki nyitónapján Michl József polgármester elmondta, hogy a konferencia olyan esemény, amely összehozza a szakmát, de a tataiak számára ezen túlmenően más jelentősége is van. Miután Tata 2010-ben elnyerte a „Magyarországi Biodiverzitás Fővárosa” címet, azt reméli, hogy abban a komoly munkában, ami a biodiverzitás természetes visszaállítását és megerősítését jelenti, valamilyen módon ezzel a rendezvénnyel is részt vehetünk – fogalmazott a polgármester.

Bencsik János országgyűlési képviselő szerint a konferencia ablakot nyit Tatára, hiszen az az elit, melynek tagjai hazánkban hivatásszerűen foglalkoznak a hal, vad és erdőgazdálkodással, képet kap arról a munkáról, ami a városban zajlik, az Önkormányzat koordinálásával, és egyben képet kapnak egy fantasztikus turisztikai adottságokkal rendelkező térségről is, ahová sokszor visszatérhetnek még a jövőben.

Prof. dr. habil. Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az esemény megnyitóján hangsúlyozta: nagyon jó az együttműködésük az Önkormányzattal, elsősorban jogi továbbképzési lehetőségekkel kapcsolatban, amelyek a konferencia gerincét alkotó témákhoz kapcsolódnak.

Dr. Beró Henrietta alpolgármester elmondta: ez a rendezvény egyfajta nyitány, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a városban újra megjelenjenek ezek a szakmák, választhatóvá váljanak a fiatalok számára, és neves oktatók és szakemberek jöjjenek el hozzánk. „Reményeink szerint a Tatai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban (KFKK) a jövőben a szakterülettel kapcsolatos új képzések indulhatnak el. Városunk újabb felsőoktatási intézményekkel létrejövő együttműködései alapján szeretnék, ha a Piarista Rendház falai között halgazdálkodási mérnök, és vadászati szakjogász képzés is elindulhatna” – tette hozzá az alpolgármester.

A szombati nap az albertirsai Pipacs Vadászkürt Együttes szignáljaival kezdődött, majd a Tata és a németországi Gerlingen között harminc esztendővel megkötött testvérvárosi együttműködés évfordulója alkalmából köszöntötték a baden-württembergi település küldöttségét.

A plenáris ülés első előadója dr. Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár volt, aki „Az európai uniós fejlesztési lehetőségek a természetvédelem, különösen az erdő- és a halállomány védelme terén” címmel tájékoztatta a résztvevőket a különféle forráslehívási lehetőségekről.

Ezt követően dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgató-helyettese adott átfogó képet a belterületi vadkárok megítélésének ellentmondásaival kapcsolatosan. Felvezetésként elmondta, hogy míg az énekesmadarak jelenlétének mindenki örül, addig a vaddisznót vagy a rókát egyfajta közellenségként ítéli meg a közvélemény, holott utóbbi fajok megjelenése hasonló ökológiai törvényszerűségeknek és a kiváló alkalmazkodóképességnek köszönhető, egyesek mégis „diszkriminálják” őket.

„A vadászati hatóság történeti fejlődése” címmel dr. Beró Henrietta alpolgármester, jogász, kriminalisztikai és vadászati szakjogász tartott előadást, felelevenítve azokat a történelmi sarokpontokat, melyek nagyban hozzájárultak a mai vadászati jogrend kialakulásához.

Szollár András APSI-lőoktató a biztonságos fegyverhasználatról értekezett, s beszédében több alkalommal kitért a lőtéri gyakorlás fontosságára.

Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész több évtizedes vadászpályafutásának legkülönlegesebb pillanatait idézte fel, és két vadászati témájú Áprily Lajos verset is elszavalt, osztatlan közönségsikert aratva.

Ifj. Homolya Károly, a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének hivatásos vadásza, valamint Wallendums Péter, a Magyar VADÁSZLAP főszerkesztője a gímszarvas kulturális és gazdasági jelentőségét, a „fővad” biológiai és etológiai sajátosságait, vadászatának gyakorlati ismereteit, valamint a legnagyobb testű kérődző vadfajunk állományszabályozásának aktuális kérdéseit foglalta össze –gyakorlati bőgőbemutatóval megspékelve.

Az ebédszünet után szekcióülések következtek, melynek során többi között dr. Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogtanácsosa beszélt a vadászati törvény, illetőleg a végrehajtási rendelet jogi anomáliáiról.

A résztvevők egyöntetűen hasznosnak ítélték a hagyományteremtő szándékkal megszervezett kétnapos rendezvényt, mely remélhetőleg jövőre folytatódik – a jelenleginél is nagyobb érdeklődés mellett…

Forrás: VL

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*