Valami elindult…

0

Az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete 2017-ben az év elején munkába álló tájegységi fővadászok aktív közreműködésével vadgazdálkodási tájegységenként szervezte meg a hivatásos vadászok továbbképzését.

Július 20-án, Hortobágyon, a Hajdúsági Löszhát-Hortobágy, szeptember 28-án, Nagyrábén, a Sárrét-Bihari és a Körös-Berettyói, szeptember 29-én, Debrecenben pedig a Hajdúsági Erdőspuszták vadgazdálkodási tájegységek hivatásos vadászai, szakmai irányítói vehettek részt a programokon.

Az OMVK megyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága dr. Szendrei László vezetésével, a tájegységi fővadászokkal együttműködve, a vadgazdálkodási adottságokra és aktuális szakmai kihívásokra figyelemmel, az adott tájegységre „szabva” állította össze a továbbképzés tematikáját. Fontos célja volt a rendezvényeknek, hogy az aktuális szakmai információk mellett gyakorlatias ismereteket is nyújtson. A hortobágyi képzéshez a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt-nek köszönhetően a Sóvirág Vendégház melletti hangulatos filagória adott helyet. A Sárrét-Bihari és Körös-Berettyói Tájegység képzésének házigazdája a Malomkő Horgásztó Pihenőközpont biztosításával a Bihari Szent Imre Vadásztársaság volt. A Hajdúsági Erdőspusztai rendezvényhez az impozáns helyszínt a Nyírerdő Zrt. a Debreceni Erdészet központjában biztosította.

Mindhárom rendezvény aktuális témája volt az új Vadgazdálkodási Alap pályázati feltételeiről szóló tájékoztató, melyet dr. Szendrei László tolmácsolásában ismerhettek meg a szakemberek. „Pénz, paripa, fegyver” – a hivatásos vadász alkalmazási kötelezettségének változásai címmel tartott előadást Preszner Sándor osztályvezető, tájegységi fővadász (Tiszántúli Vadgazdálkodási Táji Osztály, Szarvasi tájegység, 104 sz.). A szakember kiemelte, hogy az új vadászati törvény egyik fontos jogalkotói szándéka a vadgazdálkodás szakszerűségét biztosító hivatásos vadász állomány anyagi és erkölcsi elismerésének biztosítása. A húszéves üzemtervi ciklus, a szakirányú végzettséggel rendelkező szakmai irányítók kijelölése, a szolgálati eszközökre, szolgálati egyenruha biztosításra, lődíj fizetésre vonatkozó jogszabályi előírások minden bizonnyal hatékonyan segítik a szakszemélyzet helyzetének javulását, eredményként pedig a vadállomány minőségének és a vadgazdálkodási ágazat színvonalának javulását. A megyét érintő vadgazdálkodási tájegységekben (Hajdúsági Erdőspuszták 107, Hajdúság-Hortobágy 108, Sárrét-Bihari 112, Körös-Berettyó 105) dolgozó tájegységi fővadászok (Nagy Lajos, Polonkai László, Szatmári Ákos, Krucsó Tamás) röviden összefoglalták a tájegységi vadgazdálkodás szakmai céljait, lehetőségeit, megosztva eddigi terepi tapasztalataikat, kiemelve a jó példákat, és a javítandó szakmai hiányosságokat.

Hajas Péter Pál vadgazdálkodási szakértő mindhárom helyszínen elhangzott előadásában rendkívül átfogó, a külföldi és hazai jó példákat, gyakorlati eredményeket is összegző képet adott a mezei élőhely-fejlesztés és ragadozó-gazdálkodás témakörében. A szakember rávilágított, hogy önmagában egyik tevékenység sem elegendő a mezei apróvadállomány fejlesztéséhez, kizárólag térben és időben együtt végzett élőhely-fejlesztés és megfelelő hatékonyságú ragadozógyérítés esetén várható eredmény. Nagy érdeklődéssel fogadták a hivatásos vadászok Hajas Péter Pál és Vinnai Attila hivatásos vadász gyakorlati csapdázási bemutatóját, amely során valamennyi, hazai és uniós jogszabályok alapján nem tiltott, a vadászható szőrmés és szárnyas fajok elfogására alkalmas eszköz működését, telepítési-használati fortélyát mutatták be. Szintén ebben a témakörben a nagyrábéi program részeként Csirmaz Imre fővadász osztotta meg közel húsz éves tapasztalatait a természetvédelem és az apróvadgazdálkodás szempontjából egyaránt problémás, generalista ragadozó fajok állományszabályozásáról, az alkalmazott csapdázási módszerekről, a Hortobágyi Nemzeti Parkban elért eredményeikről. A fentiek mellett a Hajdúsági Erdőspuszták vadgazdálkodási tájegységben aktuális témaként dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász (Gemenci Tájegység, 409) tartott előadást a mezőgazdasági vadkárok ökológiai hátteréről és jogszabályi aktualitásairól, a kárbecslési módszerek megbízhatóságáról, a tudományos műhelyek és a gyakorlat legújabb eredményeiről.

Wallendums Péter, Magyar VADÁSZLAP főszerkeszőtje a vadászetika aktuális kérdéseit járta körül, és szenvedélyes előadása közben még egy álmos pillantás sem volt észlelhető a hallgatóság soraiban. Mindannyiunk számára tanulságos gondolatokat hallgatva, a közösségi oldalakon szép számmal megtalálható vadászetikai szempontból rémisztő példák alapján reálisan szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy ezen a téren (is) nagyon sok tennivalónk van! A bemutatója segítségével napjainkban minimum ismerendő és gyakorlandó hazai vadászetikai tudnivalókat, vadászregulákat is feleleveníthettük.

A nagyrábéi rendezvényen a vadászetikai témakör megkoronázásaként – köszönhetően a házigazdák szervezőkészségének és egy kis szerencsének – meglepetésprogramként szolgált a 13 tagú német Westerholt-i vadászkürt együttes parádés bemutatója.

Úgy gondoljuk, hogy a továbbképzési rendszer megújításával léptünk egyet a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet felé. A hivatalos programot követő ebéd után mindhárom rendezvényen még népes kis csoportokban folytatódtak a baráti hangulatú szakmai diskurzusok. Nagyon jó volt hallani az egyik rendezvény után az előadókhoz odalépő, nem túl bőbeszédű, „harcedzett” hivatásos vadász rövid, frappáns megjegyzését: „Úgy látom, akkor valami elindult…”

Külön köszönet illeti a szervező munkáért az OMVK Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnökét, dr. Szendrei Lászlót, az előadókat a rendkívül színvonalas, gyakorlatias bemutatókért és nem utolsó sorban a rendezvény helyszínét, vendéglátást biztosító vadászatra jogosultakat, mint házigazdákat: Varga Ferencet, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. ügyvezető igazgatóját; a Bihari Szent Imre Vadásztársaság vezetőségét: Módos Imre elnököt, Bene Gyula vadászmestert és Németi Ferenc gazdaság vezetőt; valamint a Nyírerdő Zrt. vezetését: Szalacsi Árpád vezérigazgatót és dr. Pusztai Virág erdészetigazgatót.

Forrás: Polonkai László, tájegységi fővadász, Sárrét-Bihari vadgazdálkodási tájegység

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*