fbpx

Ízelítő decemberi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei tizenkettedik lapszámában ezúttal a vadászati kultúrával és hagyományokkal kapcsolatos kérdéseket járjuk körül. A lapot november 30-tól keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– A falkavadászat több mint kétezer esztendős vadászati mód, melyet manapság hazánkban tilt a vadászati törvény, de mivel a vadászhagyományok ismerete a vadászati kultúránk szerves része, érdemes figyelmet szentelni ennek a komoly tradíciókkal rendelkező tevékenységnek. A témáról Krasznai Szomor Péter értekezik.

– Az 1970-es években 600-700 ezer foglyot becsültek hazánkban, és az Egyesült Államokba is exportáltak belőlük. Mára ugyanakkor az állomány létszáma a korábbiak ötvened részére zsugorodott, így egy ideje már csak ott vadászható, ahol kibocsátás történt. A régi idők vadfoglyainak vadászatairól csak pár megsárgult fénykép, újságcikk és néhány idősebb puskaforgató vagy hajtó élménybeszámolója tanúskodik. Így aztán manapság ritkaságszámba megy, ha valaki részt vehet egy foglyászaton. Decemberi képriportunk egy ilyen kivételes „ünnepnapot” örökít meg…

– Az év utolsó hónapjában számos alkalom kínálkozik, hogy belekóstoljunk a vadászati idény legjavába. Most éljük a fácán- és nyúlhajtások legaktívabb időszakát, amely kiváló apropóként szolgál ahhoz, hogy néhány gondolat erejéig foglalkozzunk a társas apróvadvadászatok viselkedési normáival, amelyet Németh Zoltán szedett csokorba.

– Decemberi teszt rovatunkban ezúttal a régóta várt Sauer 100-ast vettük górcső alá.

– Bizonyára sok olvasónk ismeri Torghelle Sándort, negyvenkétszeres magyar válogatott labdarúgót, jelenleg a budapesti MTK csatárát, aki néhány éve már szenvedélyes vadászként is járja a vidéket. Decemberi lapunkban Kókai Márton a válogatott focistával beszélgetett.

– Bár a megváltozott jogszabályok újfent lehetővé tették a magyar agárral való legális vadászatot, a fajta továbbra sem aposztrofálható széles körben elterjedtnek. Ez tenyésztési szempontból nem is baj, hiszen így nemzeti kincsünk nem jut a különféle nyavalyáktól szenvedő – panelkutyává degradálódott – rövidszőrű magyar vizsla sorsára. Ennek ellenére sajnos sokan még mindig rabsic eszköznek tekintik ezen törékenynek tűnő, kecses ebeket…

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*