fbpx

Minden rosszban van valami jó

0

Mivel nemrégiben eltörtem az egyik lábujjam, így a legutóbbi mérkőzésemre nem tudtam az edző rendelkezésére állni, ezért a felszabadult időmet a vadászatra fordíthattam.

Pálmajor határában cserkeltem, ahol három kondával is találkoztam a területen töltött idő alatt. Az elsőből egy negyvenkilós, babos süldőt sikerült elejteni. Akár még egy nagyobb disznót is lőhettem volna, de szerencsére még időben észrevettük, hogy nem a lövedéket, hanem a csíkos malacait várja…

A második konda a nyílt terület és egy sűrű határán pihent, ahová besütött a nap. Lépteink zajára a disznók felkeltek, így mindössze 10 méterről sikerült helyben marasztalni a meglepett kondából egy láthatóan sérült kocát, ami szerencsére „üres volt”. Valószínű a korábbi sebzés miatt nem vezetett malacokat.

A harmadik konda is mellettünk kelt fel egy kökényesben, talán még közelebb, mint az előző, de a sűrűség miatt nem láttam, hogy vannak-e malacok, ezért nem lőttem. A disznók később kiváltottak és több „egyforma” süldő villant át a bokrok között, de a puskám néma maradt, amit nem bántam, hiszen két jó lövés bőven elég egy napsütéses, havas napon!

Forrás: Rajczi Péter, tizenegyszeres válogatott labdarúgó

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*