Vadászati szimpóziumot tartott az MTA Pécsi Területi Bizottsága

0

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pécsi Területi Bizottsága március 9-én tartotta az idei első, vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos szimpóziumát „A vadászat biológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásai” címmel.

A két – biológiai, valamint társadalmi és gazdasági – szekcióra osztott előadássorozat olyan témákat érintett, melyek aktualitásánál fogva szinte mindennapi beszédtéma szakmán belül és kívül egyaránt. A vadászat társadalmi elfogadottsága, a vadkár megítélése, a magyar és környező országok terjeszkedő – főleg – ragadozó-állományának jövője, a vadászat és természetvédelem kapcsolata, az egyre inkább urbanizálódó vadállomány, a vadászat etikus sportként, de nem versenysportként való kezelése, valamint a vadgazdálkodás jogi környezetben való beágyazottsága mind-mind olyan, kifejezetten aktuális téma, melyek a nem vadászó társadalmat is sok esetben személyesen érintik.

A szimpózium – fényes vadászkürtszóval – vette kezdetét az MTA gyönyörű, patinás pécsi székházában. Dr. Lénárd László professzor emeritus (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet) a PAB elnöke, és dr. Nyitrai Miklós professzor, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékán-helyettese nyitották meg az előadássorozatot. A rendezvényt dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Vadászati Védegylet Elnöke levélben köszöntötte, melyet dr. Mess Béla professzor emeritus (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézet) olvasott fel.

A szimpózium fő életre hívója és szervezője dr. Mess Béla professzor emeritus a konferencia célkitűzéseit az alábbi három pontban fogalmazta meg:

Szeretnénk bemutatni a „nem-vadász” kutatóknak, tudósoknak, hogy a vadászatnak mennyi biológiai, természetvédelmi, társadalmi-gazdasági, sport, művészeti, jogi stb. vonatkozása van, mely mind nyitott kutatási terület lehet. Bármilyen furcsán is hangzik, a vadászat méltó társa és területe lehet a tudományos kutatásnak.

Szeretnénk a társadalom legszélesebb rétegei felé bemutatni, hogy a vadászat – minden, a különböző médiumokban egyre hangosabbá váló, úgynevezett „természetvédők” hangulatkeltő propagandájával ellentétben – nem egyes aberrált emberek „gyilkos hobbija”, hanem az egy szakértelmet igénylő, társadalmi-gazdasági, sőt tudományos háttérrel is rendelkező, emberformáló tevékenység. A félreértések elkerülésére szeretném hangsúlyozni, hogy soha nem szabad összetéveszteni, vagy egyenlőség jelet tenni a tudományos alapon nyugvó, reális célokat megvalósítani kívánó valódi természet- és környezetvédelmet a meztelen színésznők és hasonló, a vadászatot besározni akaró, gyűlöletkeltő csoportok torz és nevetséges akcióival és propagandájával. – Ne felejtsük el a vadászok körében már-már szlogenné váló igazságot: „A vadász a legjobb természetvédő.”

Szeretnénk végül a vadásztársadalom figyelmét felhívni arra, hogy ezt az ellenségeskedést és gyűlölködést a tudományos ismeretterjesztés fegyverével, a vadászat igazi arcának bemutatásával, türelemmel és a társadalom felé történő nyitással lehet csak megszüntetni. Ha e hármas cél elérését ez a symposium csak egy lépéssel is előbbre tudja vinni, akkor mai munkánk nem lesz hiábavaló, elfecsérelt idő.

A biológiai vonatkozású szekció előadói – dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetője a „Kárpát-medence vadállományának kialakulása /archeológiája/”, az édesapját, dr. Galamb Gábort helyettesítő ifj. Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója „A világhírű magyar szarvas kialakulása, kialakítása”, illetve Gőbölös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója „’A világ egyik legjobb vadászterülete’ a mi régiónké. Ami az Edmond Blanc díj mögött van” – voltak. A szekció előadói bemutatták a Kárpát-medence, majd azon belül a Dél-Dunántúl világhíres gímszarvas- és dámállományának több évtizedes minőségi és mennyiségi alakulását, a gyulaji dámállomány élőhelyével történő gazdálkodást. Ezt követte dr. Varga Gyula, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője „A vad károsító és előnyös hatásai a mező- és erdőgazdaságra”, majd Ripszám István a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese a „Gímszarvas populációk az Ormánságban és a Mecseki térségben”, majd dr. Suba Imre, a Szlovák Vadászszövetség elnökének előadásával „Vadfajok spontán visszatelepülése és mesterséges betelepítése a Kárpát-medencébe” folytatódott , mely kiemelten a szlovákiai farkas, hiúz és barna medve állománydinamikáját mutatta be.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vendéglátási ágazata felvonulva dámos vadételeket, a Kaszó Zrt. pedig desszertjeit kínálta. Gaszt Kornélia szőlész-borász a Haász-Geszt Mezőgazdasági Kft. fantasztikus siklósi borainak kóstolása kísérte az ebédet, mely után folytatódott a szimpózium.

A vadászat társadalmi és gazdasági vonatkozásai szekcióban Nagy Gábor területi osztályvezető a Duna-Dráva Nemzeti Parktól mutatta be a Pécsett tapasztalható nagyvad urbanizációt, annak kiváltó okait és megoldási lehetőségeit a „Vadászat és természetvédelem egy gyakorlati példán keresztül”. Majd ismételten ifj. Galamb Gábor a Kaszó Zrt. vezérigazgatója „A vadászat gazdasági, turisztikai és közjóléti szerepe Magyarországon” címmel következett, mely előadás a vadászat turisztikai, gazdasági jelentőségét emelte ki hangsúlyozva a közjóléti, nevelési lehetőségeket. Ezt követően Szollár András az APSI (Hivatásos Lőoktatók Szövetsége) regionális elnöke tartotta meg előadását, aki a vadászat, mint etikus lősport önmegtartóztató jellemzőit vázolta fel, megkülönböztetve azt a mindenképpen eredményorientált versenysporttal szemben „Vadászat, mint sport és versenysport” figyelemfelkeltő és meghökkentő címmel. A következő előadást dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke tartotta „Vadászat és jog” címmel, betekintést engedve a vadászati jog történetének alakulásába a mai napokig. Békés Sándor újságíró „A vadászat társadalmi elfogadottsága és etikája hazánkban” az online és a közösségi média átkos és áldásos szerepéről beszélt, kiemelve az ott jelenlévő vadászemberek felelősségét is az urbanizálódott emberi tömegek véleménye ellen és mellett. Sorrendben utolsó és felejthetetlen előadásként dr. Mess Béla professzor emeritus orvos és vadászíró „A vadászat, mint a művészetek legősibb múzsája” című előadása engedett bemutatást a vadászat kultúrára és azon belül is a különböző művészeti ágakra gyakorolt hatásáról, azok vadászat általi ihletettségéről. A szimpóziumot professzor dr. Faragó Sándor a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet igazgatója, ny. rektora zárta szakmai értékelésével, mely egyben részletes összefoglalót és keretet is adott az értékes előadásoknak. A zárszót dr. Reglődi Dóra professzor a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar intézetigazgatója mondta, aki „nem-vadászként” is jónak, érdekesnek és értékesnek tartotta a szimpóziumot.

Forrás: forestpress.hu / Kovács Tamás

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*