Vadászattal lehetne védeni a medvéket?

0

Vadgazdálkodásra vonatkozó menedzsment tervet dolgozott ki a környezetvédelmi minisztérium, amelynek elsődleges célja a Romániában elő barnamedve populáció helyzetének rendezése. A terv kidolgozásába az érintett önkormányzatokat, természetvédő civil szervezeteket és vadásztársaságokat is bevonták. A menedzsment terv célja, hogy egy általános irányelvet mutasson országos szinten a romániai medvepopuláció jelenlegi helyzetéről, illetve ennek eloszlásáról. A tervezet külön foglalkozik Maros, Kovászna, Hargita, Brassó és Prahova megye medveállományával, ugyanis országos szinten ezekben a régiókban él a legtöbb nagyragadozó. A tervezet kidolgozása során olyan javaslatokat is megfogalmaztak a szakemberek, amelyek ajánlásként országos szinten alkalmazhatnak a vadgazdálkodásban az érintett önkormányzatok. Ez elsősorban a medvepopuláció megőrzésére törekszik, de emellett olyan módszereket is előirányoz, amelyek csökkenthetik a vadkárokat. Szép Róbert a Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa szerint továbbra is vannak ellentmondásos adatok az országban élő medvék számát illetően, a vadásztársaságok 6000, míg a környezetvédelmi minisztérium képviselői 6800-9000 példányról beszélnek. Az eltérő számadatok a medvepopuláció módszerének hibáiból adódhatnak, amely során a populáció felmérésekor kétszer is beszámolhatják ugyan azt az egyedet.

Szép Róbert elmondta, a minisztérium egy olyan európai uniós pályázaton dolgozik, amely korszerű technológia alkalmazásával kiküszöbölné az ilyen hibákat. Pontos számadatok tükrében ugyanis hatékonyabb intézkedéseket lehetne hozni a vadkárok enyhítésére. A környezetvédő civil szervezetek és a vadásztársaságok közt folyamatos nézeteltérés van a medveprobléma kapcsán, ugyanis az évente kiadott elejtési engedélyben meghatározott vad számát a populáció aránya alapján ítélik meg. A környezetvédő civil szervezetek álláspontja szerint egyre kevesebb a domináns hím példányok száma, a vadásztársaságok szerint pedig továbbra is jellemzőek a medvék túlszaporulata miatt bekövetkező vadkárok. A jelenlegi menedzsment terv javaslatként azt is megemlíti, hogy akár a vadászat is egy lehetséges megelőzési forma a medvék túlszaporulata, illetve a vadkárok elkerülése végett. A Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa szerint az erdőirtás nincs összefüggésben az egyre gyakoribb vadkárokkal, illetve a medvepopuláció túlszaporulatával, mert ezek az esetek olyan megyékre is jellemzőek, ahol nem történt jelentős mértékű fakitermelés. A menedzsment terv kapcsán Borboly Csaba a Hargita megyei tanács elnöke kifejtette, ebbe elsősorban a medvetámadások megelőzésére vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg, illetve a medvetámadást elszenvedő áldozatok anyagi kárpótlását is fontosnak tartják. A Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a hatékonyabb vadgazdálkodás eléréséhez az erre vonatkozó költségvetés növelésére van szükség, amelyet leghatékonyabban környezetvédelmi vagy vidékfejlesztési alapból lehetne finanszírozni. Annak ellenére, hogy a medvepopuláció egyes példányainak elejtése lenne a legegyszerűbb megoldás a vadkárok és az emberáldozatot követelő támadások megelőzésére, a megyei elöljáró elmondta, fontosnak tartják a nagyragadozók védelmét. „Ha a Tusnádfürdőn tanyázó medvéket vizsgáljuk, vélemény szerint az elköltöztetésük nem megoldás, és a lakosság biztonságát szem előtt tartva, lehet hogy a vadászat a célravezető szempont. Ha egy más térséget vizsgálunk, ahol egy két példány nem túl gyakori rendszerességgel jár be a településekre, ott első körben alternatív megoldások alkalmazására van szükség, mint például tampon-vetések kialakítása.”– mondta Borboly Csaba, aki szerint a vadásztársaságok és a témában érintett civil szervezetek közti folyamatos nézeteltérés van. Ennek elsődleges oka, hogy a több megyében a hivatalosan felbecsült medvepopuláció arányához képest több lelövési engedélyt adtak ki. Az ilyen problémákat hivatott megoldani egy hatékony menedzsment terv, amelyben első lépésként régiókra lebontva a medvék pontos számát kell meghatározni. Domokos Csaba a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatárs szerint erre a helyzetre elsősorban a vadkárok hatékonyabb megtérítése lenne a megoldás és nem a ragadozók terítékre hozása. „A vadkárok megtérítésének igénylése bonyolult folyamat, amelyet egyszerűsíteni kellene. A legtöbben emiatt meg sem próbáltak élni ezzel a lehetőséggel. Ha ennek a rendszernek a működési folyamatát hatékonyabbá és egyszerűbbé tenné az állam, nagyrészt megoldás lehetne a jelenlegi helyzetre”.

A biológus szerint nem a medvetámadások száma növekedett meg a 2016 előtti időszakhoz képest, hanem az erre vonatkozóan benyújtott kártérítési igényléseké, ugyanakkor a vadgazdálkodók kevesebb ilyen esetet hallgattak el. „A vadásztársaságok mindent megtettek az elmúlt években a trófeavadászat visszaállításáért, ezért arra biztatták a gazdákat, hogy minél több esetet jelentsenek. Ha már Románia felvállalta ennek az állatfajnak a védelmét, a legkézenfekvőbb az lenne, ha az általuk okozott károkat kifizetnék a gazdáknak”– mondta a Milvus Csoport tagja, aki szerint a vadkárok megelőzésére nincsenek különlegese módszerek, a hagyományos megelőzésre Romániában a villanypásztort illetve a juhnyájak kutyás őrzését alkalmazzák. A helyzet további rendezését az is elősegíthetné, ha a természetvédelmi területek őrzésére nagyobb költségvetést fordítanának. A védett területek felügyeletét végző szervezetek alkalmazottain kívül senki nem lát el ilyen feladatot az országban. Domokos Csaba szerint a romániai barnamedvéket illetően több kutatásra lenne szükség, amelyhez a vadásztársaságok és az ebben érintett természetvédő szervezetek közös együttműködése elengedhetetlen. „Nem ismerjük pontosan a teljes állományt, nem ismert a fiatal egyedek pontos száma. A medvék nem territoriális állatok, nem tudjuk pontosan, hogy egyes példányok milyen területeket járnak be. Egy kisebb területen is, ha elég táplálék van akár 30 medve is megfér egymás mellett. Azt sem tartom elképzelhetőnek, ami egyes állításokban megfogalmazódik, miszerint a kisebb, gyengébb egyedek kiszorultak volna a populációból, de azt sem tudjuk pontosan, hogy a vadászatnak milyen hatása van ezekre az állatokra”– mondta a Milvus Csoport munkatársa.

Forrás: forestpress.hu/ transindex.ro / Ambrus István

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*