Program a bölény elterjedéséért

0

A fajmegőrzési program keretében a nemzeti parkból új területekre telepítenek át bölényeket, előtte alaposan megvizsgálták hordoznak-e valamilyen betegséget. A Yellowstone Nemzeti Park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyed.

A kedden engedélyezett program első fázisában kilencvenegy egyedet vizsgálnak meg, hogy szenvednek-e brucellózis betegségben, amely a nőstényeknél vetélést okoz – mondta Morgan Warthin, a Yellowstone szóvivője, aki hozzátette, a program segítségével csökkenthetik a parkból elkóborolt bölények számát is.

Folyamatos teszteknek vetik alá az egyedeket az átszállítás előtt

Hónapokon át tesztelik a bölényeket, mielőtt átszállítják őket más nemzeti parkokba, vagy az északkelet-montanai Fort Peck Indián Rezervátumba, ahol elvégzik a tesztelések utolsó fázisát.

Ha egészségesek, továbbszállítják őket új élőhelyeikre, hogy új állományokat hozzanak létre a már ott lévők mellett fajmegőrzési és kulturális célokból. Az bölények első csoportja az év végére juthat végső élőhelyére – tette hozzá a szóvivő. A programnak nincs végső céldátuma.

A bölényvédők fenntartásokkal kezelik a programot

A Buffalo Field Campaign bölényvédő csoport ellenzi ezt a karantén jellegű programot, mert azt szeretné elérni, hogy a bölények természetes vándorlással települjenek át, és így erősödjenek meg az Egyesült Államok nyugati térségeiben.

A bölények visszahonosításán dolgoznak Romániában is

A bölények egykor Európában is őshonosak voltak. Erdélyben a kárpáti bölény utolsó példányát több mint 150 ejtették el vadászok. A vad visszatelepítése 1958-ban kezdődött meg, amelynek során Hunyad megyébe szállítottak két kifejlett példányt.

Az elmúlt években a Kárpátokba való visszahonosítási program keretén belül és fogyasztási célra több bölény tartó telep is létesült Románia-szerte. A Déli-Kárpátokban, a Szárkő-hegységben és Örményes környékén egy több mint 30 egyedet számláló állomány található. A magyar–román határ közelében, Nagyszalonta mellett is bölények legelnek.

Az Örményes környékén élő egyedek szabadon mozoghatnak, de az újonnan érkező példányokat előbb egy 15 hektáros karámba terelik, és a szükséges állatorvosi vizsgálatok elvégzése, a megfelelő akklimatizálódás után egy 150 hektáros területen kezdődik meg a visszavadításuk. Ezen a területen négy hónapot töltenek, majd ezután engedik szabadon őket. Erre a fokozatosságra azért van szükség, hogy a vad minden téren megszokja az új környezetét.

Ezek a nagy testű növényevők jó hatással vannak az ökoszisztémára, a zárt erdős területeket mozaikossá alakítják, mert ágakat, csemetéket is fogyasztanak, trágyázzák a gyepet, és nem utolsósorban az ökoturizmus fejlődéséhez is hozzájárulnak.

A kezdeményezés célja, hogy egy ezer egyedből álló populáció jöjjön létre a Kárpátokban 100-200 fős állományokat alkotva.

Forrás: MTI / hirado.hu

 

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*