fbpx

Ízelítő júliusi lapszámunkból

0

Ízelítő augusztusi lapszámunkból

A Magyar VADÁSZLAP idei hetedik lapszámában ezúttal a vadászati felszerelésekkel és eszközökkel kapcsolatos szakmai kérdéseket járjuk körül. A lapot július 2-tól keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– A solymászatban mindig a napi gyakorlatban alkalmazható praktikumot kell szem előtt tartani, tehát, hogy az adott eszköz megkönnyítse az életét a madárnak és a vele való foglalkozást a solymásznak. A többi között ez a hétköznapi igazság volt az egyik tanulsága annak a beszélgetésnek, amelyet Kisteleki Gergellyel folytatott Kókai Márton a solymász alapvető felszerelését illetően.

– Hidegbelövők. Furcsa megnevezés, ami arra utal, hogy lövés nélkül próbáljuk beállítani puskánkat a rajta lévő célzókészülékhez. Eredetileg azt a célt szolgálja, hogy a csőtengely irányvonalának középpontját kivetítve megmutassa annak a célzóberendezés (például: céltávcső, pirospont irányzék, nyílt irányzék) irányzójeléhez való viszonyát. A témáról Simon Szabolcs írt.

– Szerkesztőségünk belső és külső munkatársai közül többen többféle céltávcsővel vadásznak, ráadásul igencsak eredményesen. A tapasztalataikat júliusi lapszámunkban megosztják önökkel, s még 1-től 10-ig pontozzák is a termékeket. Ők mindannyian úgy vannak vele, nem az számít, mi van a tubusra írva, hanem az, hogy a céloptika segítségével terítékre tudják-e hozni a vadat vagy sem. S ez bizony a márkánál sokkal, de sokkal fontosabb…

– A „száraz gyakorlást” leszámítva, korábban csak szokványos lőtereken adódott lehetőség a lövés leadásával együtt elsajátítani a puska készségszintű kezelését, ahol viszont közel sem olyanok a körülmények, mint a vadászaton. A technika fejlődésének köszönhetően ma már a tanulás és gyakorlás új szakaszába léphetünk, amennyiben ellátogatunk egy lövészmoziba (Schiesskino).

– Somogyország fogalom a vadászok körében, a SEFAG Zrt. pedig – mint a megye és egyben hazánk egyik legnagyobb területtel rendelkező vadászatra jogosultja – mértékadó, meghatározó szereplője a magyar vadgazdálkodásnak. Számtalan, sokak által ismert vadászház, nevezetes korábbi terítékek, kiemelkedő agancsú gímbikák köthetőek az általuk vagyonkezelt területekhez. A vadászati ágazatra komoly hangsúlyt helyező következetes, szigorú elvek alapján működő szakmai irányítás és az egyedüli természeti adottságok tették együttesen vonzóvá külföldi és hazai vadászok számára az idők során az ottani vadászatokat.

– Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás minden idők legsikeresebb vadászati rendezvénye volt, hiszen nem kevesebb, mint 2,3 millió látogató váltotta meg a belépőjegyét. Öt évvel később Bukarestben, majd újabb öt esztendő elteltével Plovdivban is tartottak hasonló eseményt, azóta azonban nem volt ilyen jellegű seregszemle. Magyarország nagy fába vágta a fejszéjét, a félszázadik jubileum alkalmából tudniillik ismét szervez egy világkiállítást. Ha nem is ugyanolyat… Az előkészületekről gróf Károlyi Józseffel, az „Egy a természettel” világkiállítás miniszteri biztosával beszélgetett Wallendums Péter.

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*