Harcban edzett bicskák

0

Egy nagyon kedves barátom meghívásának tettem eleget, amikor december 8-án este kiültünk disznó es szarvas lesre Mezőgyán (Békés megye) határában. Másnap volt a negyvenedik születésnapom, ezért reménykedtem benne, hogy egy jó vadászattal tudom megajándékozni magam.

Bizakodva ültünk fel a lesre párommal már délután három órakor. Mivel friss nyomok nem voltak az erdő szélén, így kissé elbizonytalanodtam a sikerben. A lesen ülve vártunk és nézelődtünk, hátha történik valami…

Várakozás közben megcsodáltuk a vadlibák hangos vonulását. Alig ültünk kinn másfél órája, amikor az erdő keféhez hasonlóan sűrű részéből hangos visítás törte meg a csendet, ezért minden figyelmünket a lessel szemben álló százötven méteres nyiladék felé fordítottuk. Szinte fél perc sem telt el a hangok után, amikor hirtelen a nyiladék végén megjelent a várva várt disznó. Lassan, komótosan lépkedett vagy öt métert a nyiladékon előre, amikor hirtelen megállt. Felemelte a fejét, gyanút fogott, de akkor már a kereső távcső helyett a céltávcsövön át figyeltem. Türelmesen vártam a megfelelő pozícióra, hogy megmutassa az oldalát. Amikor úgy éreztem kíméletesen terítékre tudom hozni, meghúztam a „ravaszt”. A találta helyben marasztalta a vadat.

Tíz perc múlva érkeztünk az elejtett vadkanhoz; levett kalappal a vad mellé térdelve adtam meg neki a végtisztességet. Ezután mertem csak megnézni remegő kézzel az agyarait. Észrevettem, hogy a harcokban edződött kanunk bicskái tőben töröttek voltak. Ez csak még különlegessé tette számomra az élmény értékét.

Érdekesség, hogy a kan zsigerelt súlya pontosan száz kilogramm volt.

Gerhó Balázs

Vaddisznó

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*