fbpx

Őz zsigerek a rákosi réteken – legálisan járt el a helyi vadásztársaság

0

A napokban „Vadászetika?” címmel kapott a 17.kerulet.ittlakunk.hu nevű oldal egy írást és a fenti fényképet XVII. kerületi Facebook-oldalukra, amelyre így reagált a szerkesztőség, idézve az olvasótól kapott történetet:

„Február 1-jén délután őket leltem Budapesten, a Rákosi Réteken (ez a X., XVII., XVI. kerület határa). Bejelentést tettem a mezőőrségnél és a rendőrségnél. 2-án reggel telefonáltak a Rákosmenti Mezei Őrszolgálattól, hogy kiderítették: a helyi vadásztársaság legálisan elejtett őzek maradványait rókacsalétekként helyezte ki. A legalitásról annyit, hogy azért van szükség a vadak kilövésére, mert az önző emberiség elvette a területeiket!!!”

Az elejtés a mezőőrök állítása szerint legális volt. A vadászok munkáját ugyanakkor nem kell egy kalap alá venni azzal, hogy „az emberiség elvette a vadállatok területét”. Kétségtelen, hogy az őzek esetén is beszélhetünk túlszaporodásról, amelyet a vadászok igyekeznek korrigálni szelektálással, ahelyett, hogy a túlzsúfoltság tünetei jelentkeznének az egyes állományokon. Tehát a szelekció hozzájárul a betegségek kiküszöböléséhez, tovább terjedésük meggátolásához, illetve megakadályozza, hogy a vad felélje környezetét, ami táplálékhiányhoz, így szenvedésükhöz vezetne. Fontos említeni, hogy Magyarországon néhány egyed kivételével, nem élnek nagyragadozók, amelyek a vadászok helyett végeznék a szükséges szelektálást.

„De ha már így van, akkor is lehetne emberségesen bánni a holttestükkel. A nyakuknál összetekerve, lábaikat leszaggatva és melléjük dobva, vasrúddal átszúrva „nézett rám” a két holt őzike. Belső szerveik egy szomszédos bokorra föltűzve… Mindez ráadásul egy népszerű kiránduló- lovagló- és kutyasétáltató út mellett.”

Vadászetika szerint az elejtett vad iránt érzett tiszteletet valóságos szertartással, rengeteg hagyománnyal, többek között teríték készítéssel, utolsó falattal fejezik ki a vadászok. Húsuk felhasználásán túl azonban másban is segítségünkre lehetnek: további tiszteletet fejezhetünk ki azáltal, hogy a vadat teljes egészében hasznosítjuk. Ez esetben rókák számára csaliként kínálták fel. A helyszín megválasztása sem történik véletlenszerűen: hogy ne menjen kárba a csali, olyan helyekre helyezik azt ki a sikeresség érdekében, ahol a róka gyakran megfordul. A rókák kilövésére szintén a túlszaporodást, házi kedvenceinket is érintő betegségeket (például a veszettséget), valamint a vadfajainkban okozott kárt tudjuk felhozni.

„Ha én legszívesebben meghaltam volna, csak hogy ne kelljen magamban hordani ezt az élményt, akkor vajon egy gyerekben mit okoz a látvány?! És a kutyáknak, akik két nap múlva már a bomló húst kóstolgatják, vajon mi bajuk lehet tőle? A Mezőőrség azt mondta, hogy a fényképes bejelentésem alapján megkeresték a vadásztársaságot, hogy ne tegyék ki a kirándulókat ilyen sokkoló látványnak, így azóta eltávolították a bőröket. A zsigerek maradtak. Akkor tehát most a rókákat ölik a határban…”

Azt teljesen érthető, hogy sokak nem bírják a zsigerelt vad látványát. Ez ellen csak azt tudjuk javasolni, hogy ne térjenek le a kijelölt turistaútvonalakról. A leírtak és a fenti fotó alapján gyanítjuk, hogy nem járda vagy kerékpárút mellé helyezték ki az őzeket, hanem vadászterületen. Az viszont nem gondolnánk, hogy pórázon sétáltatott kutyák – ahogy az a rendeletnek is megfelel – bármikor hozzájuthatnának a csalihoz gazdájuk jelenlétében. A kóbor kutyáknak viszont a természetben nincs helyük!

Az észrevételt köszönettel fogadtuk!

Ismereteinket Paróczi Tamás, a Szent István Egyetem végzős vadgazda mérnök szakos hallgatója egészítette ki.

Forrás: 17.kerulet.ittlakunk.hu

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*