fbpx

Meggyógyított parlagi sast engedtek szabadon

0

Egy mérgezés után a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában meggyógyított parlagi sast engedtek szabadon a Tisza Saséri-holtágánál csütörtökön. Nyomkövetőt is kapott, így mozgását a világhálón bárki figyelheti majd.

Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, a legyengült, teljesen mozgásképtelen madarat Bácsbokod határából február 15-én hozta be a mentőközpontba a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.

A tavalyi kelésű hím igen rossz állapotban volt, nem bíztak benne, hogy megéli a következő napot. Tünetei arra utaltak, hogy mérgezés áldozata lett, ezért kiürítették begyét, infúziót és gyógyszereket kapott. A megfelelő állatorvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően néhány nap alatt felépült. Gyógyulása feltehetően annak is köszönhető, hogy nem közvetlenül fogyasztotta el a mérgezett csalit, hanem valószínűleg egy, a méregtől elpusztult állat teteméből evett – tette hozzá.

Veprik Róbert tájékoztatása szerint bár a végleges laboratóriumi eredmények még nincsenek meg, úgy tűnik, a sast karbofuránnal mérgezhették meg. A korábban talajfertőtlenítésre használt szert hosszú évek óta nem szabad használni az Európai Unióban, a gyakran baromfitelepek környékén elhelyezett mérgezett csalikat vagy csempészett vegyszerből vagy régebbről megmaradt készletek felhasználásával állítják elő. A csalétkek készítése orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető, és többéves börtönbüntetéssel sújtható.

Az elmúlt tíz évben 76 mérgezett parlagi sast találtak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) adatbázisa szerint a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már hatszáz védett és fokozottan védett madár esett áldozatul. Az esetek felderítése érdekében az MME együttműködik a rendőrséggel, a nemzetipark-igazgatóságokkal, az állatkertekkel és a vadászkamarával is. A munkát egy speciálisan kiképzett kutya is segíti, amely a csalikat keresi meg azokon a területeken, ahol mérgezés gyanúja merül föl.

A most a természetbe visszaengedett madár is egy mérgezésben elpusztult fajtársa, Remény jeladóját kapta meg. A sas útvonala több mint száz másik, nyomkövetővel felszerelt madárral együtt az interneten is követhető lesz.

A parlagi sas (Aquila heliaca) síkságokon, füves pusztákon és mocsarak környékén fordul elő. A fokozottan védett madárfaj állományát a világon két-háromezer párra teszik, ebből Európában – nagyrészt Magyarországon és Szlovákiában – mintegy háromszáz költ. Hatalmas fészkét magas fákra építi. Nagy termetű, 70-80 centiméteres testhosszú, akár kétméteres szárnyfesztávú, feketés barna tollazatú faj. Kisebb emlősöket, elvétve madarakat, hüllőket zsákmányol, Magyarországon fő tápláléka az ürge és a hörcsög.

Forrás: MTI

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*