fbpx

Ízelítő áprilisi lapszámunkból

1

A Magyar VADÁSZLAP idei negyedik lapszámában  az őzbakok témakörét igyekeztük körbejárni. Az újság április 9-től kapható az újságosoknál.

Minden magyar vadász érdeke

Sokan felkapták a fejüket, amikor a FeHoVa megnyitóján elhangzott, hogy az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulója alkalmából szándék mutatkozik egy, az akkorihoz hasonlóan nagyszabású esemény megrendezésére. A bejelentés később bőséges beszédtémát szolgáltatott, s ki-ki vérmérséklete szerint megfontolt, avagy szenvedélyes találgatásokba kezdett, a konkrét megvalósítás lehetőségeit firtatva. Mi magunk nem akartunk az ilyesféle pletykák kiteregetésébe bocsátkozni, de természetesen kíváncsiak voltunk az előzményekre és szerettünk volna kipuhatolni néhány szervezéssel kapcsolatos „műhelytitkot” is. Abban a reményben, hogy többet megtudhatunk a dologról, megkerestük dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökét, aki készségesen vállalta az interjút, s hivatalában fogadott bennünket. Elmondta például, hogy a megvalósítás során mindenkire számít, aki a szívén viseli a magyar vadászat-vadgazdálkodás ügyét, s hogy magyar részről az OMVV, illetőleg az OMVK, míg nemzetközi szinten a CIC lesz a mozgatórugója az előkészületeknek. A munkába természetesen emellett szeretnék bevonni a vadászati kerekasztal valamennyi szervezetét, s komoly feladatokat szánnak az állami erdőgazdaságoknak is, sőt, a későbbiekben várhatóan egy miniszteri biztost szintén kineveznek majd. Arra a kérdésre, hogy – mivel addig lesz még két választás – mi történik, ha nem maradnak kormányon, a következőt válaszolta: „…a Világkiállítás megrendezése nemzeti érdek és nem politikai kérdés. Ezt bizonyítja, hogy különböző pártállású emberek is támogatólag állnak hozzá.” A részletekre rátérve megtudhattuk, hogy az 1971-es rendezvényhez hasonlóan ezúttal is lesz egy központi helyszín – valószínűleg a Hungexpo Budapesti Vásárközpont – és számításba vesznek több külső programhelyet is, melybe beletartoznak a vadászati múzeumok, Keszthelytől Vásárosnaményig, ám természetesen az egyik zászlóshajó az egy éve megnyílt hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum lesz. Abban az évben egyébként nem tartanak majd külön FeHoVa-t, hanem azt is a Világkiállításnak rendelik alá. Nyilvánvaló, hogy a világkiállítás megvalósításához komoly forrásokat kell mozgósítani, de Semjén Zsolt mindenkit megnyugtat: a pénz meglesz, ráadásul abból kell kiindulni, hogy a ráfordításoknál nagyságrendekkel több fog majd visszajönni, nem is beszélve az olyan pozitív hozadékokról, mint a magyar vadászat értékének a növekedése vagy a kulturális nemzetpropaganda turizmust erősítő hatása.

További témák:

Hercegség

Ha április, akkor a vadászok figyelme vitathatatlanul legleterjedtebb nagyvadunkra, az őzre irányul és ennek szellemében a mi szakmai blokkunk is természetesen a bakokkal kapcsolatos témákat „boncolgatja”. Például a múltat megidézve összegyűjtöttük azokat az ismert őztrófeákat – így például a jászkiséri-, a martonvásári-, az abádszalóki- és a földdeáki bakot –, amelyek vadgazdálkodásunk történelmének ismert „szereplői”. Részletesen bemutatjuk az őzek erdei és a mezei ökotípusát, valamint a vaddal kapcsolatos egészségügyi kérdéseket is igyekszünk „emészthetően tálalni”. A válogató vadászat szellemében pedig grafikákkal illusztráljuk a különféle baktípusokat, legyen szó akár fiatalról, akár középkorúról, vagy éppen egy öreg „matuzsálemről”.

Nürnbergi puskamustra

Március 4-7. között tartották meg Nünbergben a világ második legjelentősebb vadász- és sportfegyver-kiállítását, az IWA-t. A rendezvényen számos fegyverújdonságot mutattak be a gyártók, amelyekről első kézből tájékoztatjuk kedves olvasóinkat. A rendezvény egyik ünnepelt sztárja a meglehetősen díszes külsejű, százezredik Blaser R8-as ismétlőpuska volt. A nyolcszög profilú csövön aranyberakás hirdeti a gyártási számot. Az optikai újdonságokról a következő, májusi számunkban fogunk beszámolni.

Egy nehéz műfajról

Őzes összeállításunkból négylábú „kedvenceink” sem maradnak téma nélkül. Ezúttal vadászkutyás szakemberek segítségével annak jártunk utána, hogy milyen fajta kutyával, miként lehet egy sebzett bakot utánkeresni. Talán mondani sem kell, hogy elsősorban a vérebekkel kapcsolatos szakmai „titkokra” voltunk kíváncsiak. Egyebek mellett megtudtuk azt is, hogy amikor nagyon gyorsan kell megtalálni a bakot, akkor ilyen munkákra képzett vizslával is dolgozhatunk, amely akár 5-8 órás csapát is jól tud követni, vagy például azt, hogy a kistestű tacskók is könnyen megállíthatják a menekülő vadat.

Zambézi kaland

Tartsanak Ősze Lászlóval Afrikába, egészen pontosan a Zambézi és Luangwa folyók torkolatának vadregényes tájára – más néven a kafferbivalyok hazájába –, ahol még szeptemberben is negyven fokos hőségben kell a kiszemelt vadat a recsegő, ropogó avaron, csúszva-mászva megközelíteni. Vajon sikerrel jár a vadász?

Thai masszázs hegyen-völgyön

Autós rovatunkban a világ egyik legnépszerűbb pick-up-jának megújult változatát, a Mitsubishi L200-ast teszteltük. Az új modellen majd két és fél esztendőn át dolgoztak a gyárnál; a külcsínen végzett ráncfelvarráson túl a legfőbb újdonságok belül találhatóak.

Megosztás

A szerzőről

1 hozzászólás

  1. Kovats István be

    Jó lenne, ha valaki szakmai fórumot nyitna az új vadászati törvényről, illetve az ezzel foglalkozó törvényalkotók bővebb felvilágosítást adnának a különféle koncepciókról, kormányzati elképzelésekről!

Reagálj

*