Sok észak-hevesi településen már nem ültetnek a veteményesben sem, mert mindent megdézsmálnak a vadállatok.
Magvasiné Pócs Erika, erdőkövesdi olvasónk jelezte, hogy a környékbeli vad igen nagy károkat okoz a temetőben. Szerinte érdemi intézkedés nem igazán történik, a rendőrséghez is hiába fordult.
– Nem tudom, meddig kell tűrnünk, hogy a vadak a temetőt legelőként használják – tette fel a kérdést.
Megkérdeztük a falu polgármesterét, Gombás Dezsőnét is, hogyan próbál az önkormányzat fellépni a „rongálókkal” szemben. Megtudtuk, évekre visszamenőleg rengeteg bosszúságot okoznak az erdei vadállatok, nemcsak a helyi temetőben, hanem a környékbeli falvak művelt földterületein is. Erdőkövesden megerősítették a temető kerítését is, ám ezt nem sokat ér, hiszen a szarvasok, őzek könnyedén átugorják azt. Nemcsak a sírokra helyezett virágokat legelik le, hanem a közterületre ültetett muskátlikat, egynyári növényeket.
A problémát a megyei kormányhivatal földművelésügyi hatóságának is jelezték, ahol a vadállomány túlszaporodását, s a károkozást úgy próbálták megelőzni, hogy a vadászatra jogosult társaságoknál elrendelték a kilövési kontingens emelését, azaz a jogosult vadászok a korábbinál 20-30 százalékkal több vadat kötelesek kilőni, hogy ezzel is csökkentsék a károkat. Sajnos ez sem hozott megnyugtató megoldást.
Ezt erősíti meg Pál László, a szomszédos Váraszó polgármestere is, aki maga is több földterületen gazdálkodik a környéken, ám egyre többször elkeseredetten tapasztalja, hogy a befektetett munka gyümölcse szinte sosem érik be, mivel minden zsendülő terményt lelegelnek a vaddisznók, őzek.
– Azt írják meg kérem, hogy az igazi károk nem akkor keletkeznek, amikor letiporják az állatok a művelt földeket, tönkretéve mindent, hanem akkor, amikor a kertészkedők, jószágtartók egyszerűen úgy döntenek, hogy végleg felhagynak a gazdálkodással, mert annak évek óta semmi értelmét nem látják. Itt falun mindig is megtermelték az emberek az asztalra valót, ám ennek lassan semmi értelmét nem látják.
Én próbálkoztam villanypásztorral is, de az se olcsó mulatság és végül is nem lehet minden centimétert árammal védeni. Elhiheti, nem túlzok: a vaddúlás errefelé nem vicces dolog, valóságos tragédia.
„Célszerű lenne őrséget biztosítani”
Válaszokért megkerestük Bocsi Csabát, a kormányhivatal Földművelésügyi hatóságának vezetőjét is, aki elmondta: ahonnan vadkár bejelentés érkezik a hivatalba, ott helyszíni bejárást tartanak a szakemberek, s a károkat felmérve elrendelhetik a hatályos törvények szerint a szükséges védőintézkedések megtételét és a kárt okozó vad lelövési számának megemelését. Ez Erdőkövesden is megtörtént. Tény, hogy a temetőben vadászati tevékenységet folytatni nem lehet, ám a hatósági előírásoknak megfelelően a környéken, ahogy a megye egészében is, csökkentették a nagyvadállományt a vadgazdálkodók. A hatósági előírásokat figyelmen kívül hagyó vadászatra jogosultakat bírsággal sújtja a vadászati hatóság. Olyan területeken, ahol a vadászati tevékenység korlátozott vagy tilos (belterületek, temetők) célszerű rendszeres őrséget biztosítani, amelybe a vadászatra jogosultnak is be kellene kapcsolódni.
Tudta-e?
A 2013/2014-es vadászati évben országosan 2,3 milliárd forint került kifizetésre vadkár címén, a statisztikai adatok szerint Heves megye eddig a vadkárral kevésbé sújtott térségek közé tartozott. Bár a kárt elszenvedett felek részére ez sovány vigasz. Az országosan elrendelt állományszabályozást megelőzve már két éve elindult a megyében a nagyvadállomány fokozott állományhasznosítása, ami azonban csak hosszabb távon hozhat jó eredményt.
A hatóság elsődleges feladatának tekinti, hogy mind a mezőgazdaságban mind az erdőgazdálkodásban tevékenykedők, valamint a vadgazdálkodási tevékenységet folytatók az elvégzett munkájuk gyümölcsét élvezzék. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a vadállomány tekintetében a helyes arányok fenntartása megvalósul. Ezt a gondolatot is elősegítheti egy jól átgondolt új vadászati törvény elfogadása, amely magában foglalná a vadkáralap létrehozását is.
Forrás: heol.hu
1 hozzászólás
Nem a vad túlszaporodásával van itt a legnagyobb probléma ,nincs több vad mint régebben,sőt szerintem kevesebb is van. A probléma ott kezdődik hogy most már a földműves már nem csak a földjét keríti villany pásztorral meg fix 2 méter magas kerítéssel hanem most már nagy egy be függő erdőket ,legelőket kerítenek be fix dróthálós kerítéssel . Józan paraszti gondolkozást kérem vegyék elő és gondolkozzanak ! Ha a mezőgazdasági területet bekerítem akkor már ott nem tudd táplálkozni , elmegy egy olyan helyre ahol nincs bekerítve ott mindjárt meg csinálja a kárt és a gazda fut a társasághoz hogy vadkár van kerítsétek be .És ez így megy addig amíg minden be nem lesz kerítve ,kerítés kerítés hátán , Régen kevesebb vagy egyáltalán nem is voltak kerítések és akkor szépen el osztva táplálkozott a a vad állomány, hol az egyik pl. kukoricából hol a másikba mentek és így nem csináltak kárt. A másik gond az hogy amint mondtam hogy nem csak a mezőgazdasági területet kerítenek már hanem erdőket is , ha bekerítem az erdőket akkor hol fog élni a vad ? Nem véletlen az hogy Budapesten , Pécsen és még sorolhatnám ,hogy be megy a vad a városba temetőbe mert már sajnos nincs hova mennie.