A vaddisznóknak már van olyan populációja, amely nem csak időnként kószál az erdőből a belterületekre. Ezek az állatok már a városban születtek, ott élnek, még ha nem is látjuk őket gyakran.
A városokhoz közeli erdők vadállománya lassan hozzászokott az ember közelségéhez, a gyenge kerítés nem akadály, a veteményeskertek és a gyümölcsösök pedig terített asztalként szolgálnak számukra. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy tanulmányban a belterületen élő vaddisznók viselkedését vizsgálta.
A kár mértéke változó, de a városszéli kiskerteknek szinte már állandó pusztítója a sok vaddisznó. Szentendre és Leányfalu térségében – hogy az állományt tűzfegyverek nélkül gyéríthessék – az íjászvadászok mellett vadbefogót üzemeltek be. Kovács András természetvédelmi őr a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: tíz négyzetméteres befogókat helyeztek ki, de hosszú időbe telik, mire a vaddisznók megszokják, és egyszerre bemennek a csalétekként kitett gyümölcsre, kukoricára.
forrás: Kossuth Rádió, Közelről
Főleg a vaddisznónak, de a kis ragadozók egyes populációi, már nem az erdőből kószálnak a kertek felé. Ezek az állatok már a városban születtek, és ott élnek, még ha nem is látjuk őket gyakran. A lakott területre vonatkozó, „városi vadgazdálkodást” ki kell találni, meg kell tanulni, hangsúlyozta a tanulmányt készítő Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.
Csépányi Péter hozzátette: a vizsgálat kiderítette, hogy a vaddisznók hozzászoktak a városi körülményekhez, és nagyon jól kiismerik magukat a lakott részeken. Tavaly szeptemberben az egyik egyedet jeladóval láttak el, s kiderült, hogy az azóta eltelt hónapok alatt nem hagyta el a belterületet, naponta csupán néhány száz métert mozog. Novemberben és decemberben, a búgás időszakában tett csak meg nagyobb távolságot. A vaddisznók jól tudják ütemezni, hogy mikor mozognak, megbújnak a rejtett zugokban, és nagyon ritkán kerülnek az emberek szeme elé, magyarázta Csépányi Péter.
Forrás: MTI
