fbpx

Ízelítő januári lapszámunkból

1

A Magyar VADÁSZLAP 2017-es, első lapszámában ezúttal a különféle vadászati módokkal kapcsolatos kérdéseket járjuk körül. Az újságot január 5-től keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

Jung Jenő kollégánk soron következő lapszámunkban ezúttal a terelésen és a vaddisznóhajtáson történő bírálatról nehézségeiről mesél majd olvasóinknak.

Jó évtizede tilalmi idő védi a szárnyas kártevőket a költés és a fiókanevelés idején. Tudni kell azonban, hogy indokolt esetben a vadászati hatóság külön gyérítési engedélyt adhat erre az időszakra, de ifj. Ugrósdy Péter cikkében csak a júliusban kezdődő idényen belüli szárnyaskártevő-vadászatról esik majd szó.

Mostani lapszámunktól kezdve új sorozatot indítunk, melyben hónapról-hónapra bemutatjuk bizonyos, a vadászathoz-vadgazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó eszköz, berendezés, dísz- vagy használati tárgy elkészítésének munkaműveleteit. Elsőként Csongrádra, a Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskolába látogattunk el, ahol hazánkban egyedülálló módon lehetőség nyílik vadászpuskaműves és a fegyverműszerész szakképesítés megszerzésére. Ezúttal annak eredtünk nyomába, hogy vajon hogyan „újul meg” egy golyós puska faágyazata.

Mi is kell egy görénnyel való kinigli-vadászathoz a jágereken és a puskáikon felül? Hát természetesen legalább egy munkára szelektált vadászgörény. Jogosan kérdezhetik: az vajon mi fán terem? Erre a kérdésre keresi Kókai Márton a választ.

A Fejér megyei Soponyán rendezték meg október 14. és 16. között az Országos Vizsla Főversenyt. Szerkesztőségünk úgy gondolta, hogy az „újjáélesztett” rangos megmérettetés legjobbjainak kijár annyi plusz elismerés, hogy legalább röviden megemlékezzünk róluk lapunk hasábjain. Januárban helyezési sorrendben olvashatnak egy-egy rövid portrét Gombai Csabáról, Hári Csabáról és Godó Zoltánról.

A Budapesti Állatkert 1866. augusztus 9-én tárta ki először kapuit a nagyközönség előtt. A főbejárat már akkor is ott volt, ahol manapság, illetve a mai kapuépülettől egy nagyon kicsit jobbra, de a mostani Főkapu akkor még nem létezett, hiszen azt csak 1912-ben adták át. A Bagolyvár volt az egyetlen olyan épület, amely mind a mai napig létezik, bár az idők során egyszer átköltöztették, és kissé át is építették. Az állatállomány az első időkben viszonylag gazdag volt: száznál is több faj mintegy háromszáz egyedét nézhették meg a látogatók.

Vári Dávid kiválóan szerepelt az RTL Klub Konyhafőnök című műsorának negyedik évadában. Igaz, a középdöntő kapujában egyszer már kiesett, ám egy versenytárs betegsége miatt visszakerült, s majdnem a fináléig menetelt. Sokak szerint ő volt az idei főző-reality egyik legkarakteresebb arca, aki hozzáállásával méltán vívta ki a képernyő előtt ülők egy részének elismerését, habár mások pont a határozottsága miatt éreztek iránta némi ellenszenvet. Egy biztos: megosztó személyiség volt, de rá mindenki emlékezni fog. Mint ahogy arra is, hogy szívesen járja puskával a vállán az erdőt. A tévénézők tudniillik a közösségi portálokon nemes egyszerűséggel csak úgy emlegették: „A vadász”…

Megosztás

A szerzőről

1 hozzászólás

  1. Üdv! A Vári “Vadász” Dávid elérhetőségét megkaphatom? Nemesnádudvaron építjük a civilek és vadászok közötti hidat, természetesen vadételekből és borból/Nemesnádudvari vadgasztro-fesztiválok keretében / 2015-és 2016 a http://WWW.nemesnadudvar.hu-n./ A Sági Szilárd már tudna róla mesélni, ehhez keresünk erősítést.

    Köszönöm, mindenkinek egy kalappal az Új Évben, találkozunk Nemesnádudvaron 2017.06.03-án

    Etsberger József etsbergerj@globalpraxis.hu 30 9982638

Reagálj

*