fbpx

Ízelítő áprilisi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei negyedik lapszámában ezúttal a hazai őzállomány és a vele kapcsolatos kérdéseket járjuk körül. Az újságot április 6-tól keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– Az őzekkel kapcsolatos vadászati módokról hosszasan lehetne beszélgetni, főként akkor, ha azok hatását vizsgáljuk az állomány összefüggésében. Legfrissebb lapszámunkban Németh Zoltán invitálja magával az olvasót „képzeletbeli” őzvadászatokra.

– Az őzről már jó pár könyv és publikáció jelent meg, azonban vannak olyan kérdések, mint például a parókás bakok, agancsos suták felbukkanása, vagy éppen a hosszú, kemény telek után „törvényszerű” jobb felrakás, amelyek teljes, mindenre kiterjedő magyarázata egyelőre még várat magára. Áprilisi lapszámunkban ezekből válogattunk.

– A tavalyi idényben Pest megyében a „legnagyobb” bakot a Ráckevei Vadásztársaság területén hozták terítékre. A bak agancsa a trófeabírálaton 662 gramm lett, kiskoponyával, és 173,38 nemzetközi pontot kapott. Az őz elejtésére Pálinkás István, hivatásos vadász emlékszik vissza újságunk hasábjain.

– Ne higgye senki, hogy egyszerű dolog a rosszul meglőtt őzet terítékre hozni. Már a száraz statisztikák is megmutatják, hogy az öt nagyvadfajunk közül – arányait tekintve – a sebzett őzet találjuk meg a legkisebb százalékban. Az őzekkel kapcsolatos utánkeresésről Agyaki Gábor ír legfrissebb lapszámunkban.

– Fejes László neve ismerősen csenghet olvasóink számára, hiszen az ő rendellenes őzbak agancsaiból rendeztünk kiállítást az idei FeHoVa-n, a VADÁSZLAP standjánál. A különleges trófeák szerelmesével a székesfehérvári GRAND Inkubátorház egyik tárgyalótermében ültünk le beszélgetni.

– Ritka szerencse, ha valaki gyűrűzött szalonkát ejt el és a madarat fel is tudja venni. A vadászörömön túl viszont az ilyen eset egyben adatszolgáltatási kötelezettséget is jelent a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felé.

– Márciusi lapszámunkban, „Mindent látók” címmel feltettünk néhány kérdést a vadkamerák vadgazdálkodásban betöltött szerepével kapcsolatban. Ehhez kihelyeztünk egy vadászterület három szórójára öt vadkamerát. Célunk kettős volt, mert egyrészt szerettük volna megnézni, hogy a különböző árkategóriájú vadkamerák közül melyik a legmegfelelőbb, másrészről pedig kíváncsiak voltunk, hogy a készített képek alkalmasak-e bármilyen vadgazdálkodási stratégia kialakításához. Teszünk tapasztalatait áprilisi lapszámunkban találják meg.

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*