fbpx

A vadhús érték!

0

Április 12-én több mint száz érdeklődő részvételével „Vadegészségügyi és –higiéniai szemináriumot” tartott az Országos Magyar Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezete a Kápolnásnyéki Eseményközpontban.

Az előadások sorát dr. Sziebert Gergely Fejér megyei főállatorvos nyitotta meg, aki az általános lőttvad kezeléssel kapcsolatos jogi szabályozás ismertetése mellett külön beszélt a legfontosabb zoonózisokról, azaz embert is fertőző vírusos, baktériumos eredetű betegségekről, illetőleg néhány parazitózisról. Külön kitért az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványvédelmi intézkedésekre is, melyek közül talán a legfontosabb, hogy a vadászatra jogosultaknak minden vaddisznó-elhullást jelenteniük kell az állategészségügyi hatóság felé.

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos a lőtt vad helyes higiéniai gyakorlatát ismertette, külön kiemelve, hogy az elejtés, a zsigerelés, a begyűjtőhelyre szállítás, majd a lőtt vad tárolása során élelmiszerhigiéniai szempontból milyen kritikus pontokra kell odafigyelni. Tekintettel arra, hogy a terítékre hozott vad élelmiszer-alapanyag, a vadtest különös bánásmódot igényel, ám sajnos a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek azok az elvárható kívánalmak, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a leadott vagy saját felhasználásra szánt vadhús megfeleljen az egészséges élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeknek.

A lőtt vad zsigerelésével kapcsolatos ismereteket Pechtol Lajos megyei fővadász, az OMVK Fejér megyei titkára foglalta össze. Tájékoztatójában külön felhívta a figyelmet azokra a „szokásjog” alapján működő és igen gyakran tapasztalható problémákra, melyeket egyszer és mindenkorra ki kellene törölni a köztudatból. Ilyen tévhit például az, hogy a zsigerelt vadtestet belülről tilos vízzel kimosni, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint ez nemhogy nem tilalmazott, hanem egyenesen elvárható és kívánatos beavatkozás. Ugyancsak problémát jelent, hogy egyesek nem a megfelelő eszközöket használják a zsigereléshez, illetőleg, hogy azokat nem kellő gondossággal tisztítják, illetőleg fertőtlenítik, így fennáll az átfertőződés lehetősége. Az előadásnak lényeges eleme volt, hogy egy képsorozaton keresztül bemutatta, hol és hogyan kell a garatmandulát „kioperálni”, illetőleg a szívben található alvadtvérből mintát venni. Elmondta továbbá, hogy az osztrák vendégvadászok úgy zsigerelnek, mintha műtétet hajtanának végre, például váltott késsel dolgoznak (az egyikkel a bőrt vágják, a másikkal a rekeszizmokat)  – ami végső soron egészségesebb és tisztább vadhúst eredményez. „Úgy kell minden egyes elejtett vaddal bánni, mintha azt a saját családunknak szánnánk” – tette hozzá zárszó gyanánt a szakember.

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszékének vezetője, dr. Friedrich László docens „Vadhús az élelmiszeriparban” címmel főként a feldolgozás során felmerülő higiéniai problémákat vette górcső alá, a Pechtol Patrikkal közösen összeállított, szemléletes diasorozaton keresztül. Hangsúlyozta, hogy a hűtés során mikrobiológiai szempontból milyen komoly jelentősége van a hőmérsékleti határértékek betartásának. Az eltarthatósággal kapcsolatban külön kiemelte, hogy egyes új technológiák növelhetik a felhasználási időt, de alapvető problémája a kereskedelemnek, hogy az alapanyagellátás idényjellegű, viszont a fogyasztók igényelnék a folyamatos ellátást. Végezetül elmondta, hogy jó volna magasabb feldolgozottsági szintű termékeket előállítaniuk a jogosultaknak, például kis vadfeldolgozó üzemek létesítésével, hiszen a hozzáadott érték magasabb értékesítési árakat eredményezne, ami tovább növelné a lőtt vadból származó bevételeket, melyek jelenleg a jogosultaknál nagyságrendileg az összbevétel 24 százalékát teszik ki.

A hozzászólásokat, kérdéseket követően Pechtol János, az OMVK főtitkára röviden értékelte a szakmai eseményt, majd reményét fejezte ki, hogy a vadhúsvizsgálattal kapcsolatos jogszabályi változások mielőbb megtörténnek, illetőleg, hogy a vadhús áfa-csökkentését – a halhúshoz hasonlóan – a szaktárca kezdeményezni fogja, ami maga után vonhatná a belső fogyasztás élénkítését is. Ez kívánatos lenne, hiszen a vadhús finom, egészséges – és igencsak értékes is…

(A rendezvényről részletes tudósítást a Magyar VADÁSZLAP júniusi számában olvashatnak!)

VL

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*