fbpx

Ízelítő májusi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei ötödik lapszámában ezúttal a vadkárral-, a védekezési módszerekkel-, és a jogi háttérrel kapcsolatos kérdéseket járjuk körül. Ezen felül plusz nyolc oldalon, bemutatásra kerül az 52 tájegységi fővadász. Az újságot május 4-től keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

  • Elöljáróban tisztázzunk valamit: mi, vadászok szeretjük a vadat – és a félreértések elkerülése végett itt egyáltalán nem csak a szarvaspörköltre gondolok… Sőt, úgy hiszem, mi vagyunk az egyetlenek, akik teszünk is a vadállományért valamit. Ebben az embertelen, a természetet fennhatóságunk alá hajtó, hozamra törekvő, profitorientált világban a még megmaradt vadfajaink azok a természeti erőforrások, amelyek ősidők óta igyekeznek átvészelni a legnagyobb és legkönyörtelenebb ragadozó, az ember okozta ártalmakat. Németh Zoltán írásában sorra veszi azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyek a vadgazdálkodók és vadászok rendelkezésére állnak a vadkárelhárító vadászatok során.
  • A mezőgazdasági és erdei vadkárok megjelenésük szerint többféleképpen csoportosíthatók. A kárképek előfordulási ideje szerint beszélhetünk korai, zsenge vagy érési vadkárról, attól függően, hogy a vetéstől számítva a növény zöldbimbós állapotáig bekövetkező, a virágzástól a terméskötésig előidézett, vagy éppen már magában a termésben tapasztalható károkról van-e szó. Wallendums Péter cikkében a vadkár különböző megjelenési formáit veszi górcső alá.
  • Lassan megszületik az új vadkárbecslési protokoll, és új alapokra helyezi és objektívvé teszi a vadkár felmérését. Innentől a tényleges kár számítása leegyszerűsödik, ám mégis minden érintetnek talán az éri meg legjobban, ha igyekszik helyette inkább megelőzni a bajt az új vadászati törvényben foglaltaknak megfelelően. Zachán Viktor cikkében a különböző vadkárelhárítási módszereket, azok hatékonyságát járja körül.
  • Szakács Dóra a drónok mezőgazdasági célú felhasználásáról faggatta dr. Láng Vincét, a Discovery R&D kutatóját és Kovács Imrét a Szent István Egyetem doktorandusz hallgatóját. Vajon használhatóak-e ezek a repülő eszközök a vadkárfelmérésben, vadgazdálkodásban? Mennyire lehetnek elterjedtek, hogyan alkalmazzák ezeket, s egyáltalán megállapítható-e velük a vadkár? Mik a tapasztalatok, használják-e már a vadkárbecslők, miben lehetnek a gazdálkodók segítségére?
  • november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Ilyen például a Tájegységi fővadászi hálózat felállítása, amelynek tagjait megismerhetik az alábbi összeállításunkból.
  • A keresőtávcsövek prémium szegmensének talán legnagyobb közelmúltbéli szenzációja a Blaser Primus binokulárok megjelenése. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Leica, a Swarovski és a Zeiss triumvirátusa mellé belépett egy teljesen új versenytárs, ami annyit jelent, hogy a háromfokú dobogóról valakit le fog szorítani. Hacsak nem ő maradt hoppon. Pechtol Szabolcs távcső tesztjében annak járt utána, hogy az új kihívó felveheti-e a versenyt a „régi motorosokkal”.
  • Nem kérek sokat az élettől, de azért lehetne még pár vadásznap ilyen, mint ez. Elejét véve, hogy a kedves olvasót untassam egy átlagos vadász átlagos vadásztörténetével, összeadom hát, hogy mi várható, jobban mondva mi nem várható a történetben: nincs benne éjjellátó, nincs benne hosszú lövés, nincs benne nagy trófea, nincs benne hősiesség, nincs benne drága puska, és főleg nincs benne luxus. Hogy akkor mi marad benne? Benne marad a vad, a nagybetűs Vadászat kutyámmal, sok kilométer cserkészet, türelmes lesvadászat, hibák, sikerek. És benne marad egy öreg, kovás, elöltöltős puska is. Ezekkel a gondolatokkal vezeti fel Németh Balázs, egy nem minden napi őz tarvad vadászat történetét.

 

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*