fbpx

Népes madárvilág telel a Dél-Alföldön

0

A szokatlanul enyhe tél a madárvonulásban is jelentős változásokat okoz. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sok olyan madárfaj próbál meg áttelelni, amelyek ilyenkor általában már régen délebbre vonulnak.

A madarak között vannak olyan klasszikus vonulók, melyek az időjárástól függetlenül az év egy adott időszakában mindig útra kelnek. Ilyenek például a fecskék és a gólyák. Vannak azonban időszakos vonuló fajok is, melyeket leginkább a táplálkozási lehetőségek megszűnése vagy beszűkülése – például a vastag hótakaró – ösztönöz arra, hogy más tájak felé mozduljanak.

Illusztráció

Illusztráció

A Körös-Maros Nemzeti Parkban található Biharugrai-halastavaknál januárban megszokott, hogy a vadludak és vadrécék többezres tömegei tartózkodnak. Az azonban már szokatlan, amit most tapasztalunk, több száz bíbic még mindig nem indult el délebbre, s itt van még legalább 40-50 nagy póling, sőt kis kárókatonák, valamint a nagy kócsagok és bölömbikák is vannak még a tavaknál.

A barna rétihéják közül néhány példány általában minden évben áttelel, de idén januárban rendkívül magas számban vannak jelen, legalább 15-20 egyed. Szintén nem mindennapi esemény a tél közepén búbos vöcsköt látni, márpedig a napokban ez is előfordult. A nádasokból gyakran hallani a guvat visító hangját és a szárcsák pittyegését is.

Az enyhe tél hatása a Biharugrai-halastavaknál abban is megmutatkozik, hogy az északról érkező vadréce-tömegek elmaradnak és a klasszikus téli vendégként nálunk megjelenő récefajok – kontyos réce, kerceréce, hegyi réce – vagy hiányoznak, vagy a szokottnál jóval kisebb példányszámban figyelhetőek meg.

Illusztráció

Illusztráció

A darvak klasszikus vonulási állomásának számító kardoskúti Fehértónál az év első napjaiban még legalább 3500 egyed tartózkodott. Nemcsak az enyhe idő, hanem a bőséges táplálék is maradásra csábította őket. A környező szántóföldeken még mindig bőven találnak elhullott kukorica magvakat. A tavon ismét van vízborítás, így az éjszakákat ott biztonságban tölthetik.

Az enyhülés hatására más vonuló fajok is a Fehér-tó környékén maradtak. Január elején még csaknem kétszáz bíbicet és 9 pajzsos cankót is láttunk. Néhány hósármány és egy csapat sárgacsőrű kenderike is színesíti a képet. Előbbiek a tó sziki sóballás medrében, utóbbiak pedig a környező, leöregedett lucernaföldeken szedegetik a magokat.

Népes a vadludak és a vadrécék tábora is a Fehér-tónál. A tőkés récék mellett most sok más récefélét – fütyülő és csörgő récét – is megfigyeltünk. Láttunk néhány vörösnyakú ludat, egy vörös ásóludat. Mivel a térségben egyre több a mezei pocok, így szép számban vannak jelen a ragadozó madarak, a gatyás ölyvek, a vörös vércsék, az egerészölyvek és a kékes rétihéják.

Forrás: kmnp.hu

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*