fbpx

Tollner György (1930 – 2018)

0

A Fejér megyei Nádasdladányban született, a Nádasdyak birtokán, ahol édesapja dolgozott. A középiskolát Székesfehérváron végezte, az erdőmérnöki oklevelét Sopronban, 1954-ben kapta. Gyakran és kedvesen megemlékezve beszélt az itt eltöltött időről, egyetemista társaival a legutóbbi időkig tartotta, ápolta a kapcsolatát. Ugyanilyen magatartás jellemezte későbbi, kollégáihoz való viszonyát is.

Erdőmérnökként dolgozott egész életében. A Székesfehérvári Erdőgazdaságnál a Királyszállási Erdészet vezetőjévé, majd az erdőgazdaság központjában annak főmérnökévé nevezték ki. Később innen a Tolna Megyei Állami Erdőgazdasághoz került igazgatói beosztásba. Utolsó munkahelye a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság volt, igazgatóként innen ment nyugdíjba több mint negyven éves munkaviszony után. Hivatali munkája elismeréseként ismételten megkapta a Kiváló Dolgozó jelvényt és a Munka Érdemrendet.

Igazi közösségi ember volt. Ez a magatartása jellemzően megmutatkozott vezetői tevékenysége során és azon kívül is. Társadalmi munkát egész élete során végzett, ezt mindig megtalálta, és ezzel őt is mindig megtalálták. A vadászat terén, nem mindig az első sorban, szembetűnő módon, hanem nagyon sokszor meghatározó csapatmunkásként a háttérből, tanácsaival vagy csupán eligazító magatartásával segített. De nem tért ki a kifejezetten az első, az irányító személyhez kötött feladatok elől sem – volt a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, annak aktív mozgatója; mint a vadászati kultúra lelkes ápolója, támogatója kötődött az egyesülethez. Ismertsége, sokirányú érdeklődése és több éves kulturális tevékenysége, humanista szemlélete okán választották meg a Millenniumi Vadászati Bizottság elnökének 1999-ben. Ez az egész országra kiterjedő szervező, irányító munka hozta meg számára a legmagasabb szintű állami vadászati kitüntetést, a Nemzeti Vadászrendet, amelyet 2001-ben ítéltek meg a számára.

A Vadászati Kulturális Egyesület igen aktív tagja volt. Rendezvényein gyakran vállalt személyes jellegű feladatot – kiállításmegnyitást, élménybeszámolót –, sokszor, legtöbbször azonban érdemi tanácsaival, meglepően hatásos észrevételeivel járult hozzá egy-egy program sikeréhez. Színes egyénisége mindenkit magával ragadott, érdeklődéssel hallgatták Tyereskovával, Fidel Castroval, Franz Josef Strauss-szal való találkozásait, élményeit, korának vadászaihoz kötődő anekdotáit. Humora elbűvölő volt. Örömmel és tisztelettel látott vendég volt a különféle fórumokon – Keszthelyen, Várpalotán, Gyulajon –, érdeklődött a vadásznapok eseményei után Tatán, Nagybörzsönyben, Deszken, Gödöllőn.

Őszinte és igazságos, véleményét kimondó emberként marad meg ismerősei számára, ezzel együtt fogadták el; nem akadt haragosa, ellenfele, állásfoglalása csaknem minden esetben közmegegyezésre talált. Azoknál is, akikkel egy-egy adott kérdésben nem értett egyet. Origo és tájékozódási pontot veszítettünk el személyében.

Jó szerencsét! Üdv a vadásznak!

Forrás: vadaszatikultura.hu / Fáczányi Ödön

Tollner Györgyről lapunk hasábjain 2014. szeptemberében olvashattak utoljára.

MVL_2014_szeptember

MVL_2014_szeptember

MVL_2014_szeptember

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*