fbpx

Ízelítő áprilisi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei harmadik lapszámában ezúttal az alkalmazkodással kapcsolatos szakmai kérdéseket járjuk körül. A lapot április 5-től keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– Az emberiség történelme ősidők óta egybeforrott a vadászattal. Ennek megfelelően mindig is törekvése volt a minél hatékonyabb vadászati módszerek, eszközök alkalmazása. Nincs ez másképp a hívóvadászat eszközeivel, illetve az alkalmazott módszerekkel sem, amelyekről ezúttal Őrhalmi Csaba írt.

– E havi riportunkban olyan szakemberekkel beszélgettünk, akik sakálos, avagy farkasos területeken vadgazdálkodnak. Kiderült, hogy a szarvas szokatlan idejű csoportképzése nem csak a sakálnak, hanem az emberi tevékenységnek is betudható, illetőleg az is, hogy a farkasfalka vándorlásakor érintett területrész általában lakatlanná válik.

– A Liebig-féle minimum törvényt vagy elvet bizonyára minden vadász ismeri. Vagy mégsem? Pedig ennek a törvényszerűségnek a demonstrálására használt dézsamodell kiválóan alkalmas az egyes apró- és a nagyvadfajaink dinamikájával kapcsolatos vadgazdálkodási problémák szemléltetésére. A válasz tehát ott hever előttünk, a kérdés, hogy kinél van a megoldás kulcsa? A vadgazdálkodásban jelenlévő limitáló tényezőkről Németh Zoltán írt cikket.

– A hazánkban élő vadállomány állami tulajdon, egyszersmind nemzeti kincs. Sajnos azt kell azonban tapasztalnunk, hogy a vadászati jog földtulajdonhoz történő csatolása, annak a gyakorlatban történő érvényesítése folyamán ezen elvi dekrétum csorbát szenved. Erre utal az apróvadállomány mélyrepülése, valamint az őzállomány csökkenése, helyenkénti eltűnése is. Kopik a nemzet kincse…A témáról Papp István értekezik „Rekviem az apróvadért” című cikkében.

– Amennyiben hallásvédelemről vagy a környezeti zajterhelés csökkentéséről van szó, vitathatatlan előnyökkel jár(na) a hangtompító alkalmazása. Ezeken túlmenően további kellemes „mellékhatásként” mérséklődik a puska hátrarúgása, minimálisra csökken vagy szinte el is tűnik a szürkületkor, éjszakai vadászaton érzékelhető torkolattűz, és javul(hat) a szóráskép. A hangtompító első használatakor a puskát újra be kell lőni, mivel az eredeti belövéshez képest a találati pont rendszerint eltolódik.

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*