fbpx

Ízelítő júniusi lapszámunkból

0

A Magyar VADÁSZLAP idei hatodik lapszámában ezúttal a ragadozókkal kapcsolatos szakmai kérdéseket járjuk körül. A lapot június 7-től keresse az újságosoknál! Ha nem akar addig várni, akkor pár perc alatt könnyen előfizethet (így a magazin már korábban a postaládájában várja majd), amennyiben ide kattint.

A tartalomból:

– Régi-új ragadozók tértek vissza Magyarországra. Ez vitathatatlan tény. A délszláv háború űzte-e őshazájukba, vagy az élőhelyi változások csalogatták őket egykori otthonukba, esetleg „természetvédelmi okok” generálják a megjelenésüket? Ki tudja… Egyébként sem fontos. De itt vannak! Nem az újbóli megjelenés vagy megtelepedés miértjeinek ismeretlenjeire kívánok választ találni a következő eszmefuttatás során, sokkal inkább azokra az egyébként köztudott, de ezidáig nem kellően meghatározott változókra, amelyek a vadgazdálkodásunk pénzügyi, egyben napjainkra kialakult gyakorlati modelljeire lehetnek komoly hatással. Ebben az esetben maradjunk a nagyvadállományunkat érintő ragadozó-problémáknál, vadfajonként csoportosítva. A témáról Németh Zoltán értekezik bővebben.

– A szőrmés kártevők bármilyen vadászatra használható golyós fegyverrel elejthetők. Nem vonatkozik rájuk torkolati energiát, lövedékátmérőt, vagy lövedéktömeget meghatározó előírás sem, így a .22 LR-től kezdve, a nagyvad elejtésére konstruált kaliberű puskákkal is terítékre hozhatók. Rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére ezen túlmenően sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni, sőt három vadfaj (aranysakál, róka és borz) éjszaka is vadászható. A ragadozós kaliberekről Simon Szabolcs ír a júniusi VADÁSZLAP-ban.

– A puskalámpák, illetőleg fényszórók használatát különféle jogi előírások szabályozzák. A hatályos paragrafusok szerint éjszaka vaddisznóra, aranysakálra, rókára és borzra lehet vadászni. Leginkább vadkárelhárításkor vagy aratás után, a tarlókon, a ragadozók fényszórós vadászata során alkalmazzuk a puskára szerelhető, illetőleg kézi reflektorokat, ritkább esetben szórón használjuk, amit ma már megengednek a törvény és a végrehajtási rendelet passzusai. Az utóbbi időkben ezek az eszközök – a technológiai fejlődésnek hála – egyre kisebbek, könnyebbek, tartósabbak és hatékonyabbak lettek, a hatótávolságuk pedig megnőtt, habár lámpával nem illik messzire lőni, annak ellenére sem, hogy manapság nem ritkán többszáz méterre elvilágító fegyverlámpákat kínálnak a gyártók és a kereskedők. Júniusi cikkünkben összefoglaljuk, milyen szempontok szerint válasszunk magunknak ilyen kiegészítőt…

– A vadászati törvény a szőrmés és szárnyas kártevőket az „egyéb apróvadfajok” kategóriájába sorolja, holott apróvadas területek viszonylatában kétségkívül a vaddisznó is ide tartozna… A róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya és mosómedve egész évben lőhető és csapdázható, míg a borz, házi görény, illetőleg a három varjúféle szárnyas, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó július 1-től február utolsó napjáig vadászható, habár utóbbiak esetében az apróvad fészkelési idejében lehet idényen kívüli gyérítési engedélyt kérni a vadászati hatóságtól. Dúvadlexikonunkat keresse a júniusi VADÁSZLAP-ban.

– Vadászpuskák Mekkája. Ebben az elnevezésben szereplő várost átvitt értelemben gyakorta szokták vallási központ jelentésével alkalmazni. Ha elfogadjuk ezt, s még egy csavarral átültetjük a vadászpuskák világába, akkor az Isny mellett található L&O Group központot bátran jellemezhetjük így. Kollégáinkkal a többi között a Blaser, a Sauer és a Mauser termékek gyártásának – és az itt dolgozó emberek hétköznapjainak – kulisszái mögé nyerhettünk bepillantást.

– A tavaly októberben bejegyzett Gallery of the Nature Alapítvány a 25. FeHoVa alkalmából nagyszabású emlékkiállítást szervezett, amely hazánk talán legismertebb vadász-festőművészének, Csergezán Pálnak az életművét volt hivatott bemutatni. Az eredeti festményeket és grafikákat felvonultató tárlathoz szervesen kapcsolódott egy reprezentatív kivitelű album megjelentetése is, amely valójában hiánypótló kötetnek tekinthető, hiszen korábban sohasem jelent meg olyan kiadvány, amely a neves alkotó képeit gyűjtötte volna ilyen nagy számban csokorba.

– Szokták mondani, hogy az ördög a részletekben bújik meg. Ez különösen igaz a lövés pontosságára nézve. Márpedig minket, vadászokat nagyon is érdekel, mennyire pontos a lövésünk, azaz, hogy mitől lesz még jobb a szórásképünk. Ezt a miénknél fejlettebb lövészkultúrával rendelkező országokban rengeteg kiegészítővel szokták elősegíteni. Mára nálunk is elérhetőek lettek ezek az otthon, házilag felszerelhető eszközök, csak még nem szoktuk meg és általában nem gondolunk rájuk… A témáról Tőtős Lehel írt bővebben.

– Történjék már idén bármi, az nagy bizonyossággal megállapítható, hogy vadászati fronton a 2018-as év legfontosabb – egyben legszomorúbb – hírei az afrikai sertéspestis (ASP) hazánkban való felbukkanásával kapcsolatosak, hiszen korábban a vírus még soha nem fordult elő az országban. Bár tavaly több hónapon át tartó cikksorozatot szenteltünk a témának, most mégis úgy érezzük, hogy az aktualitás jegyében „le kell porolni” bizonyos információkat.

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*