fbpx

Melyik legyen 2019-ben az Év Rovara?

0

A Magyar Rovartani Társaság honlapján december 6-ig dönthetjük el szavazatunkkal, hogy 2019-ben mely rovarfajt népszerűsítsék a szakemberek. A kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér közül választhatunk.

Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életfeltételei is előtérbe kerülnek. Az év rovara bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok és változások jobb megértését is szolgálja.

Az idei jelöltek mind közösségi jelentőségű fajok. Közösségi jelentőségű fajnak az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő fajokat nevezik, gyakran helytelenül a Natura 2000-es faj kifejezést használják rájuk.

Illusztráció

Illusztráció

A jövőre esedékes élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő országjelentés – amelyben a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és elterjedéséről számolnak be –, ezért a Magyar Rovartani Társaság úgy döntött, hogy ennek apropóján választja ki jelöltjeit az Év Rovara címre. Így esett a választásuk a kis Apolló-lepkére, a magyar tarszára és a havasi cincérre.

Kis Apolló-lepkét leggyakrabban tavasz végén vagy nyár elején az erdőkben láthatunk. A nagy, tejfehér színű, kerek szárnyú pillangó főként lilás színű virágokat szívogat. A köznyelv ugyan pillangónak nevez minden nappali lepkét, de a lepkészek ezt a nevet csak egyetlen családjuknak tartják fenn, amelyet hazánkban a kis Apolló-lepkével együtt csupán négy faj képvisel. Nálunk a család összes faja védett.

A sokaknak talán furcsán hangzó tarsza szó a 19. századból származik. A kor kiemelkedő zoológusa, Frivaldszky János illette először ezen a néven a szöcskék egyik röpképtelen, csökevényes szárnyú, lomha mozgású csoportját.

A tarszák legtöbb faja a Közel-Keleten, a Balkán-félszigeten és a Kárpátokban él. Hazánkban hét fajuk fordul elő, amelyek egy kivételével védettek vagy fokozottan védettek. Utóbbiak közé tartozik a magyar tarsza, amely a Kárpát-medence „bennszülött” szöcskéje. A többi, hozzá hasonló fajtól néhány, többnyire jellegzetes ciripelése különbözteti meg. Korábban rendkívül ritkának tartották, de az utóbbi évtizedekben számos új populációját fedezték fel.

Illusztráció

Illusztráció

Magasabb hegységeink erdeiben júliusban rajzik Magyarország egyik legszebb bogara, a havasi cincér. A három-négy centiméter hosszú bogár alapszíne fakó égszínkék, amelyet bársonyos fekete foltok tarkítanak. Csápja jellegzetes: a legtöbb csápíz végét fekete szőrbojt díszíti. A karcsú hímet könnyen felismerhetjük arról, hogy a csápja sokkal (akár kétszer hosszabb), mint a teste, a vaskosabb nőstényé viszont éppen csak túlér a szárnyfedők végén.

A szavazás december 6-án éjfélkor zárul. A Magyar Rovartani Társaság mindenkit arra buzdít, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést.

Forrás: rovartani.hu

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*