A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén kiterjedt nádasok találhatók. E területek természetvédelmi kezelésére kiemelt figyelmet fordítanak.
A nád évelő, egyszikű, bugavirágzatú fűféle. A talajban kúszó gyöktörzseiből könnyen sarjadó, hosszú, merev szára akár a 3-4 métert is eléri. Lassan folyó vizek és állóvizek jellemző szegélynövényzete, de egyes élőhely típusokban (például mocsarak) állományalkotó, élőhelytípust meghatározó növényzet.
Szálas, kemény, elfásodó, üreges szerkezetű szárát régóta használják tetőfedő anyagként. Gazdasági jelentősége a modern anyagok megjelenése miatt csökkent ugyan, de ma ismét reneszánszát éli. Tetőfedő anyagként és dekorációs, vagy falazat alkotó anyagként is használják.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén napjainkban is folyik nádgazdálkodás. Ez éves szinten az időjárás alakulásától függően eltérő nagyságú területeket, mintegy 100-150 hektárt érint. A nádaratás optimális ideje a hosszan tartó kemény fagyos téli időszak, amely sajnos egyre ritkább. A nádaratás és kapcsolt műveletei területi és időbeli korlátozással történnek.
Az aratás speciális kis talajnyomású célgépekkel történik, de mégis nagy az élőmunka igénye, különösen az osztályozásnál. Az osztályozás mellékterméke a csörmő, amely bebálázva jól hasznosítható hőerőművekben.
Természetvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy az adott területen mindig legyen megújult, egészséges, stabil nádas. Ugyanakkor az idősebb, helyenként babásodó nádasok kedveznek például a gémtelepek kialakulásának. Legfontosabb a kétféle terület megfelelő aránya. Mivel a nádasok nagy tömegű biomasszát képeznek, ennek a részbeni, de rendszeres eltávolítása gátolja az eutrofizációs, feltöltődéses, „élőhely-elöregedési” folyamatokat. Más helyeken (pl. mocsárrétek) az elnádasodás visszaszorítása kifejezetten fontos természetvédelmi feladat. Az élőhelykezelés egyik fontos formája a nádasok szürkemarhával történő legeltetése. A zsenge nád és levélzet cukortartalma miatt kedvelt csemegéje az állatoknak, amelyek ilyen módon nem csak a szervesanyag-tömeget csökkentik, de tiprásuk következtében jó minőségű vizes élőhelyek, nádasokkal vegyes, nyílt víztükrök alakulnak ki.
A nádasoknak a helyi mikroklíma kialakításában is fontos szerepük van továbbá sok állatfaj számára jelentenek élőhelyet. Közéjük tartoznak például a gémfélék (nagy kócsag, kis kócsag, bakcsó, üstökösgém, vörös gém, törpegém), a nádi énekesek (nádi sármány, nádiposzáták, nádirigó, fülemülesitke, kékbegy), a nyári lúd, a batla, a kis kárókatona és a különféle récék.
Forrás: KMNP
