fbpx

136 éve született Nadler Herbert

0

1883. május 13-án, Budapesten született Nadler Herbert vadászati szakíró, a Természet című folyóirat egykori szerkesztője, állatkert-igazgató, zoológus, aki a nevét viselő képletével lefektette a trófeabírálat alapjait. Az érettségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol két évig festeni tanult, de nem végezte el az akadémiát. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, személyi titkárként, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója lett. 1916-ban, a gazdaság felszámolásakor jelentős összegű végkielégítést kapott, amelynek egy részéből vadászterületet bérelt a Fogarasi- és a Máramarosi-havasokban. Nadler Herbert nevéhez fűződik az az 1925-től minden évben megrendezett trófeakiállítás, melyet a Nemzeti Vadászati Védegylet tisztségviselőjeként szervezett. 1929-ben kinevezték a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatójává, mely tisztséget egészen az 1948-as nyugdíjazásáig ő töltötte be. A nevét nemzetközi szinten leginkább a gímszarvasagancsok objektív minősítése, valamint összehasonlíthatósága és rangsorolhatósága érdekében kidolgozott bírálati metódusa tette ismertté. Több vadászati témájú könyve jelent meg, a „Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon” 1926-ban, a „Vadásznapok, vadászévek” 1937-ben, „A Keleti és Déli Kárpátokban” pedig 1943-ban látott napvilágot. A neves szakember 640 trófeából álló hagyatékát a Természettudományi Múzeum őrzi és kezeli. Harminc fennmaradt vadásznaplójában – melyek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba kerültek – 3000 vadásznap történéseit vetette papírra.

Nadler

„Aki siet és mohón vadászik, nem ér rá a vadászsikert értéke szerint megbecsülni, nem ér rá boldognak lenni és az igazi vadászéletnek örülni, elmulasztja meglátni, észrevenni mindazt, ami a vadászatban a legszebb s amit néhány sor betűvel leírni, az avatatlannak megmagyarázni nem lehet.” (Nadler Herbert)

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*