fbpx

Az intenzív mezőgazdaság elpusztítja a természetet!

0

Az európai tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezetek egyöntetűen állítják, hogy az intenzív mezőgazdaság elpusztítja a természetet és a Közös Agrárpolitika (KAP) teljes és azonnali reformját szorgalmazzák. Nyílt levélben figyelmeztették az Európai Unió vezetőit, a napjainkban sajnos hatalmas méreteket öltött élőhely pusztításra. A riasztó mértékű állomány csökkenés a teljes agrár-életközösséget érintő komoly probléma, ami tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.

A biodiverzitás csökkenése mellett az érintett fajok létszámának nagymértékű apadása egyéb gazdasági károkat is jelent, ugyanis az apróvadas területeken megtalálható vadászható fajokat is érintettek.

Az Európai Parlamenthez eljuttatott levélben, az azt aláíró szervezetek, mintegy 2500 európai kutató nevében állítják: tudományosan alátámasztott tény, hogy a biológiai sokszínűség csökkenése szervesen összefügg az ipari mezőgazdasági termelés térhódításával. Illetve felszólítják az Unió mezőgazdaságának és támogatási rendszerének olyan irányú módosítására, hogy ne fokozza, hanem fékezze meg ezt a veszélyes folyamatot és a klímaváltozást.

Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által közzétett tájékoztató szerint a KAP támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá az EU agrárpolitikájának megvalósításához. Ennek a pénznek a legnagyobb része az intenzív és nagyüzemi gazdaságok támogatására irányul, hozzájárulva a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Tehát megint csak magunk alatt vágjuk a fát azzal, hogy minél több pénzt igyekszünk beletolni ebbe az ágazatba a nagyobb hozam reményében, teljesen kizsákmányolva és kizsigerelve a természet adta lehetőségeket. Holott inkább annak flórájának és faunájának megőrzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezzel támogatva az apróvad állomány helyzetét, ahol számadatokkal bizonyíthatóan pozitív hatásúak, az olyan kezdeményezések, mint a zöldítés, a mezőgazdasági parcellák mellett a mezővédő erdősávok vagy vadföldek létesítése.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55 százalékos csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76 százalékkal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.-

Az érzékeny táplálékláncban pedig, minden szorosan összefügg mindennel. Gondoljunk csak itt például arra, hogy a hazai fogoly kérdés egyik legfőbb problémáját is a túlzott mértékű rovarölő szer használat okozza. Hiszen a felnövekvő fogoly csibék egyik legfontosabb táplálékát az árokban, gyepes mezsgyéken megbújó ízeltlábú állomány jelenti. Azonban ha nincs ilyen szegély, csak intenzíven megművelt és bizonyos időszakokban nulla vegetációs borítást mutató szántóföldek, többszörösen lekezelve insecticidekkel, egyszerűen nem jutnak elegendő táplálékhoz és még fiatalkorban elhullanak.

Az MME szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999 óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb hazai élőhelyeken – így az ország közel kétharmadát kitevő mezőgazdasági élőhelyeken is. Szép Tibor professzort, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, aki az MMM program szakmai irányítója is egyben, így nyilatkozott a helyzetről: “A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62 százalékának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25 százalékkal. E jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi”

Az MME szerint az EU agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket, hüllőket, emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzéséről, akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást!

A fenti probléma mielőbbi orvoslása nem csak a természetvédők, hanem a vadász társadalom számára is elengedhetetlenül fontos. Hiszen azokon az elsősorban apróvadas jellegű, területeken, ahol a vadászat mellett mezőgazdasági ágazat is működik, kicsiben, akár térségi szinten lehet törekedni az adott részt érintő monokultúrás termelés ellensúlyozására előhely-fejlesztéssel. Értem ezalatt elsősorban a kisebb parcellákra szétosztott, nem homogén növények termesztését. Valamint a közöttük meghagyott, kellő takarást, élelmet és búvóhelyet biztosító (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) minél nagyobb területen való fenntartását. Ugyanis az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli “sivatagként” funkcionálnak az állatvilág számára.

Azokon az érintett vadászterületeken, ahol nagyobb odafigyelést fordítottak az élőhely-fejlesztésre statisztikai adatokkal kimutathatóan javult a mezei nyúl és a vadfácán állomány is. Hiszen az apróvad létszám csökkenésének megállítására nem elegendő a szakszerűen folytatott ragadozógazdálkodás és a táplálék szegényebb időszakokban a megfelelő kiegészítő takarmányozás, az életteret is élhetőbbé kell tenni a számukra.

(Forrás: https://hvg.hu/)

 

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*