fbpx

Invazív halfaj a krátertóban

0

Károsan elszaporodtak a kárászok a legendás, erdélyi Szent Anna-tóban, számolt be róla az agrárszektor.hu. A szakemberek szerint radikális lépésekre van szükség az ezüskárász állomány felszámolásánál, ugyanis a nem őshonos faj nagy károkat okoz azzal, hogy hozzájárul a tó vízének elalgásodásához.

A Szent Anna-tó vízminőségének javításáról a szerdai lapszámában közölt egy összeállítást a Krónika nevű napilap.

A kutatók szerint az elmúlt tíz évben aggasztó mértékben romlott a vulkáni kráterben kialakult és ezért a víz cseréjére képtelen tó vízminősége. A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. A változásokat a kutatók két tényezőnek tulajdonítják. Egyfelől az utóbbi évtizedben, elsősorban a fürdőzés következtében, jelentősen megnövekedett a tó nitrogén- és foszfortartalma. Másfelől pedig, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd túlzott mértékben el is szaporodott az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio). Ahová ez a halfaj bekerül, ott képes felborítani az ökológiai egyensúlyt. Az ezüstkárász ugyanis kieszi a zooplanktonokat, amelyek az algákkal táplálkoznak.

Az eutrofizáció, azaz a tó felszínének bezöldülése, egyébként valamennyire természetes folyamatnak tekinthető. Gondoljunk csak a közelében lévő Mohos-tőzeglápra. Mely egykoron hasonló képet festett a Szent Anna-tóhoz, azonban mára szinte csak egy-két foltban tűnik fel szemünk előtt a víztükör. Azonban ez hosszú idő alatt bekövetkező folyamat, melyet túlzottan felgyorsíthatnak a nem megfelelő beavatkozások és a környezetszennyezés.

„Ha a halakat eltávolítjuk vagy csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani.” – nyilatkozta Imecs István halbiológus.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudoményegyetem (EMTE) biomérnöki tanszékének docense, Máthé István szerint a vízben, az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga, és mára már ez uralja a tavat a korábbi barna alga helyett. A zöld alga már a hóolvadást követően elszaporodik és jelenléte következtében zöldült be a Szent Anna-tó korábban kék vize.

A tóban egyébként 2018 nyarától tiltották be a fürdőzést a vízminőség óvása érdekében. Az intézkedés abban a tervben szerepelt, amelyet a Natura 2000-es környezetvédelmi terület gondnoka, az Ecos Club Kft. nyújtott be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. A terv a tárca jóváhagyásával, és a román hivatalos közlönyben történt 2017. decemberi közléssel vált hatályossá.

femina.hu

femina.hu

Kitekintés

Az invazív fajok más helyeken is rendkívül nagy károkat okoznak az őshonos növény és állatvilágban. Nem véletlen, hogy a vadászati idények listáján is egész évben lőhető a nyestkutya, pézsmapocok és a mosómedve.

A nyestkutyáról többek között köztudott tény, hogy rendkívül jól alkalmazkodik az ember közelségéhez és a megváltozott élőhely adta lehetőségekhez is. Rendkívül falánk, mindenevő lévén, bármit elfogyaszt, amit elérhetőnek érez és sokkal agresszívabb, mint a többi ragadozó fajunk. Elszaporodása szörnyű károkat okozhat elsősorban a madárvilág és a kétéltű fauna biológiai sokféleségében. De versenytársát képezi az Európában őshonos vörös rókának is.

A mosómedve magyarországi állománya szerencsére még nem számottevő, évente átlagosan 1-2 példány kerül terítékre. De Németországban már jelentős károkat okoz, hiszen a második világháború idején, az elsősorban kedvtelésből tartott állatok olyan mértékben elszaporodtak, hogy a legújabb becslések szerint 400-500 ezer példány él már az országban. Beköltöznek a városokba és terjeszkedést mutatnak a lengyel határ felé. Ahol a délnyugati határszéleken már többször észlelték is őket.

A mosómedve invázióra hajlamos, opportunista faj ezért fokozott figyelmet érdemel a kezelése. Gondoljunk csak az utóbbi időben olyan sok vadgazdálkodási probléma forrását jelentő aranysakálra. Ez a közepes termetű kutyaféle ragadozó is megmutatta, hogy egy faj milyen hirtelen képes tömeges elterjedésre.

Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézetének vadbiológusa, akinek legfőbb kutatási területe a városi vadgazdálkodás és az invazív fajok megtelepedése, így fogalmazott a témával kapcsolatban:

„Ökológiai szempontból a mosómedve hasonló alkalmazkodóképességgel rendelkezik, mint az aranysakál. A mosómedvéről lehet tudni, hogy képes a gyors és inváziószerű terjeszkedésre, vagyis ha szaporodó párokkal megtelepszik, akkor valószínűleg itthon is képes lesz a tömeges elszaporodásra, ahogy az Németországban is történt. Ha pedig megtelepedett, már nem lehet hatékonyan fellépni ellene.”

_MG_6320

VL/Bori Bianka

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*