Jóideje építünk, építgetünk egy kártyavárat: célzott gyerekprogramokat és tematikus nyári táborokat szervezünk, jótékonykodunk, kulturális-művészeti eseményeket rendezünk, vadgasztronómiai fesztiválokon, vadásznapokon, kiállításokon keresztül próbáljuk népszerűsíteni, elfogadtatni a tevékenységünket. Tesszük mindezt azért, hogy javítsuk a nem túlságosan fényes megítélésünket, megalapozzuk az imázsunkat. Idén vadászati világkiállítást is tart Magyarország, rendkívül komoly állami szerepvállalással és anyagi ráfordítással, annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is helyreállítsuk megtépázott renoménkat.
Erre történik egy ilyen eset – és a kártyavár pillanatok alatt összeomlik. Most aztán kezdhetjük elölről az egészet… Ebben a sajnálatos helyzetben talán az volna a minimum, hogy nyíltan elítéljük az efféle magatartást. Reméljük, hogy a felvételen szereplő „puskásember” cselekedetétől minden jóérzésű vadász elhatárolódik! Csak hát ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, megint magyarázhatjuk a bizonyítványunkat. Nyilvánvaló, hogy a közvélemény általánosítani fog, és nem az indulatain uralkodni képtelen illetőt fogja pellengérre állítani, hanem mind a hatvanötezer hazai Nimródot kiáltja ki velejéig romlott, önbíráskodó, puskával a kezében hadonászó, fenyegetőző, heves természetű, brutális bűnözőnek.
A kázusból számos tanulság levonható, egyebek mellett elgondolkodtató például, hogy miért csak az ehhez hasonló – szerencsére fehér holló ritkaságú, ám az interneten futótűz gyorsaságával terjedő – ügyek kerülnek a közéleti sajtóorgánumok címlapjaira? (Máskülönben meg egyik médium sem foglalkozik az ágazat esetleges sikereivel, eredményeivel, netán problémáival…) Azon is morfondírozhatnak az illetékesek, hogy a kötelező pszichológiai vizsgálatoknak van-e ebben a formában értelmük, létjogosultságuk, hiszen, ha egy ilyen, önmagát türtőztetni képtelen alak fegyvertartási engedélyt kaphat, akkor a szűrés komolysága minimum megkérdőjelezhető. Természetesen az életveszélyes fenyegetés büntetőjogi kategóriába tartozik, és annak a megítélése jócskán túlmutat egy hevenyészett kis kommentárban leírt gondolatokon. Mindenesetre egy kellő értelmi és érzelmi intelligenciával rendelkező vadászember bizonyosan nem vetemedik ilyesmire, tehát a „tettesen” kívül mind a 64999 puskaforgató nevében tiltakozunk a „skatulyázás” ellen. Épp ezért kérjük, hogy ne rajtunk köszörüljék a tollukat és nyelvüket az újságírók, illetőleg a rádiós műsorvezetők! Követeljük továbbá, hogy semmiképpen se azonosítsanak bennünket a sörétesével kalimpáló, verbális szitkokat okádó zöldruhás „igazságosztóval”!
Merthogy mi – a túlnyomó többség nevében állíthatjuk – egyáltalán nem gyilkosok, bűnözők és haramiák, hanem természetszerető, hagyománytisztelő, jogkövető magatartást tanúsító állampolgárok vagyunk. Akik egyébiránt elítélik az orvvadászat minden módját és formáját, igyekeznek eleget tenni a vadvédelmi feladataiknak, és a jogszabályok keretei között, a társas érintkezés normái által körülhatárolt formában és eszközökkel fellépnek a vadászterületen kutyáikat vadra uszítókkal, vagy az ebüket póráz nélkül sétáltatókkal szemben.
A kérdéses videó:
