fbpx

A vadásztársadalom hátra megy, nem előre

0

Változott a vadászvizsgát és az azt megelőző vadásztanfolyamot szabályozó miniszteri rendelet. A 19/2022 (VII.29.) AM rendelet hatályon kívül helyezte a korábbi jogszabályt. Az új szabályozás tekintetében bátran kijelenthetjük, hogy a jogalkotó nem jövőbe tekintő, szakmai alapokon nyugvó szabályok mentén képezne új vadászokat, hanem rengeteg fölösleges megkötéssel sújtja a tanfolyamokra jelentkezőket, valamint a vadásztanfolyamokat szervező vállalkozásokat,

és így ismételten nem a minőségi oktatás a cél.

Néhány dolgot szeretnénk felvázolni azok számára, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy vadászokká váljanak.

Alig lábaltunk ki a koronavírus több hullámából, egy kis szünet után készülhetünk a következőre. Ennek ellenére a szakminisztérium megtiltja az online oktatás lehetőségét, s előírja a személyes oktatást. Teszi ezt annak ellenére, hogy a tanfolyamszervezők közül többen is jelezték, hogy az elmúlt két év ezen a téren is eredményes volt, s a jövőben is szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, akár csak a tanfolyam elméleti óráinak bizonyos százalékában, ugyanis vannak olyan témakörök, mint az ökológia, vadászati jog, természetvédelmi ismeretek, netán a vadbiológia alapjai, melyek online módon is megtarthatók, nem igényelnek fizikai kontaktust. Persze azokat az órákat, melyek esetében szemléltetőeszközökre van szükség – mint például a fegyverismeret, trófeabírálat vagy a lőttvad-kezelés –, mindenképpen személyessé kell tenni.

A vadászvizsga felépítése nem változott, azaz a 100 órás tanfolyamból 70 óra elmélet és 30 óra a gyakorlat. Ez utóbbit azonban érdekesen osztotta meg a jogalkotó, ugyanis a harmincból legalább kettő óra az elsősegélynyújtással, balesetvédelemmel eltöltött gyakorlat, valamint húsz óra a fegyverkezeléssel és használattal eltöltött idő. A többi pedig a vadászterületi gyakorlat, ami nevetséges, hogy mindössze nyolc (!) órát kell eltöltenie egy ifjú vadásznak a vadászterületen. Itt kitér arra is a jogszabály, hogy a vadgazdálkodási berendezéseket kell megismernie az ifjú jégernek, valamint meg kell történnie a vadászati módok ismertetésének is.

Ezek szerint tényleg csupán annyit jelent a vadászat-tanulás, hogy felismer valaki egy magaslest, és tudja, hogy mit jelent a cserkelés?

További hátulütője a jogszabálynak, hogy a vizsgákat helyhez köti, azaz a vizsgázó csak a lakóhelye szerinti (vár)megyei vadászkamaránál teheti le, mely a manapság meglehetősen ésszerűtlen. Tehát, ha van olyan vizsgázó, aki életvitel-szerűen mondjuk Vas megyében lakik, de az állandó lakhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, akkor ő a vizsga miatt kétszer biztosan utazik több száz kilométert, illetve, ha a gyakorlati vizsgán nem akar megbukni, akkor a vizsgalőtér látogatása miatt további hosszú órákat fog eltölteni az autóban – pöfögtetve a méregdrága benzint, „szem előtt tartva a fenntarthatóság szabályait”. Így lesz drágább a leves, mint a hús. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy 25 százalékkal emelkedett a vizsgadíj is, mely azonban évek óta nem változott.

Szerkesztőségünk többször is jelezte ezirányú aggályait a szaktárca számára, illetve több tanfolyamszervezővel egyeztetett konstruktív javaslatainkat is elküldtük az illetékeseknek, de a megjelent jogszabály szerint nem talált megértő fülekre.

Korábban már több szakmai fórumon is felmerült, hogy elöregszik a vadásztársadalom, kevés az utánpótlás, ösztönözni kellene az ifjúságot. Nos, ezek a rendelkezések sajnos pont az ellenkezőjét érik majd el…

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*