A céltávcsövek a pontosabb lövést segítik. Míg a nyílt irányzékkal való célzásnál nagyjából 80 méter volt a maximális lőtávolság, és egyidejűleg három pontot kell összhangba hozni: a nézőkét, a céltüskét és a vad vitális felületét, addig az optikai célzóberendezéseknél csak kettőt, az irányzójelet és a célt – miközben a nagyítás miatt a lőtávolság is jelentősen növekedett.
Általános tapasztalat, hogy céltávcső vásárlásánál szinte kizárólag a fényáteresztőképességet, a szürkületi értéket, a képminőséget és egyéb optikai paramétereket vizsgáljuk, az irányzójellel viszont egyáltalán nem foglalkozunk. Pedig a használhatóság tekintetében ez is ugyanolyan lényeges.
A gyártók azért kínálják a termékeiket különféle irányzójelekkel, mert mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, azaz rendeltetése. Sokat segített a célzás pontosításában a világító szálkeresztek, majd a világítópontok elterjedése is, nem csoda, hogy szinte minden, manapság kapható céltávcsőben megtalálhatjuk ezt a valóban praktikus funkciót.
Ezeknek többnyire állítható a fényerejük, és nem utolsó sorban még a nagyságuk is. Ne feledkezzünk meg azonban a vastagabb irányzójelek előnyéről sem, melyeket szürkületben sokkal jobban célra lehet helyezni.
A szálkeresztek fejlődésénél érdemes megemlíteni néhány forradalmi újítást is, például a „mozgó” pirospontot, ami a táv-, és szögmérővel, valamint egy kisebb, ballisztikai programot futtató számítógéppel egybeépített céltávcsövek lelke. Ez az alkalmazott töltény adatainak betáplálása alapján képes a célpont távolságának, helyzetének megfelelően a pirospontot úgy áthelyezni, hogy nekünk azt csak az eltalálni szánt helyre kell illesztenünk. Minden ehhez szükséges számítást és az annak megfelelő célpontáthelyezést elvégez helyettünk a berendezés – sőt, lassan már vadászni is kimegy helyettünk…
A másik érdekesség, az úgynevezett Red Dot irányzék szintén a hadiiparból érkezett , de talán valamivel etikusabb, vadásziasabb berendezés. Ez tulajdonképpen egy néhány négyzetcentiméteres üveglapra vetített világító pirospontot jelent, melyet nekünk lövés előtt csak rá kell tennünk a célra. Nagy előnye, hogy mindkét szemünk nyitva lehet célzás közben, így többet látunk a célba vett vad környezetéből is. Társas nagyvadvadászatokon kiválóan alkalmazható, gyakorlott kezekben lévő puskára szerelve jócskán csökkenti a sebzés vagy hibázás kockázatát.
A cikk a Magyar VADÁSZLAP 2021. októberi Aggaték mellékletében jelent meg.
