Nagyobb városok is megirigyelhetnék azt a vadászati kiállítást, amely nemrég a 2000 lakosú zalai község, Becsehely faluházának emeleti nagytermében nyílt meg.
A bemutatott vadfajok a településen élő vadász, Horváth István gyűjteményét képezik. A kiállítás, mely 100 négyzetméteren kapott helyet 92 tárgyat tartalmaz, köztük 32 egészalakos preparátumot Afrikából, Európából és külön részt kapott a Becsehelyen elejtett vad. Az egyéni látogatók számára a kiállítás vasárnaponként ingyenesen megtekinthető, míg csoportok számára előzetes egyeztetés szükséges.
– Egy évvel ezelőtt, egy beszélgetés során vetette fel Horváth István, a helyi Bekcsény Vadásztársaság elnöke a kiállítás gondolatát és hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátaná a gyűjteményét képező trófeákat – mondta el lapunknak Németh Géza, a település polgármestere. – Tájékoztattam erről a képviselőtestületet, melynek tagjai biztosítottak a támogatásukról. Ez nem volt előzmény nélküli, ugyanis létezett már egy másik, a madarakhoz kapcsolódó kiállításunk is, amit júniusban adtunk át. Ez a szülei révén becsehelyi kötődésű, nemrég elhunyt Schmidt Egon ornitológushoz, a település díszpolgárához kötődik. A most megnyílt vadászati kiállítást az önkormányzat és István, illetve családja közösen valósította meg, külső kivitelező nélkül. Mi magunk gyűjtöttük a természetből a becsehelyi részhez szükséges erdei faanyagot, hullott falevelet. Mindkét fél hozzátette a magáét ahhoz, amit most az érdeklődők elé tárhatunk.
A polgármester hozzátette, nagyon büszkék a község új látványosságára, mely óriási érdeklődést váltott ki, különösen a fiatalok és a gyermekek körében. A kiállítással az önkormányzat és a felajánló legfontosabb célja az ismeretterjesztés. Nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is tartogat újdonságokat, hiszen a valódi méretben látható állatok lenyűgöző élményt nyújtanak.
Az első hétvégén az ötórás nyitvatartás alatt több mint 250 látogató érkezett, ennek fele volt helyi lakos. Az érdeklődés azóta is folyamatos: óvodai és iskolai csoportok látogatják a kiállítást, nemcsak a településről, hanem környékbeli városokból és falvakból is.
A kiállítás turisztikai vonzerejére a környék településein is felfigyeltek, a szálláshelyeket üzemeltető polgármesterek már ki is ajánlották potenciális programlehetőségként a nyári időszakban. A kezdeményezés így nemcsak a helyi közösség számára jelent értéket, hanem hosszú távon turisztikai attrakcióként is szerepet kaphat a térségben.
A trófeákat felajánló vadász, Horváth István is az ismeretterjesztést és talán a vadászok, illetve a laikusok közötti fal lebontását tartja leginkább a kiállítás missziójának.
– A vadászat, a vadgazdálkodás egy évszázadok óta létező életforma, amely kulcsszerepet játszik a természet egyensúlyának fenntartásában – mondta. – Sajnos a modern társadalom sokszor negatívan ítéli meg ezt a tevékenységet, holott az ősemberek életének alapja is a vadászat és a gyűjtögetés volt. A globalizáció és a városi életmód miatt mára sokan elveszítették kapcsolatukat a természettel, olyannyira, hogy már azt sem tudják, honnan származik az élelmük. A vadgazdálkodásban is nagy, sőt, egyre nagyobb szükség van az állományszabályozásra, hiszen országszerte nő a vadkár, ennek okán a vadgazdálkodók és a mezőgazdászok egymásra vannak utalva. Emellett a vadászat jelentős turisztikai és gazdasági szereppel is bír, lehetőséget nyújt a rekreációra és rengeteg embernek ad munkát. Szeretném eloszlatni azt a félreértést is, hogy a vadászat úri luxus, bármilyen hihetetlen, de egy afrikai vadászat sokszor olcsóbb lehet, mint egy adriai nyaralás, és sok ottani helyi közösség számára biztosít szintén megélhetést. A fenntartható vadászat éppen itt, Afrikában járul hozzá a vadfajok megőrzéséhez, amit az is igazol, hogy ahol betiltották a kereskedelmi célú vadászatot, számos faj a kihalás szélére került a ragadozók túlszaporodása vagy az elharapódzó vadorzás miatt.
A kiállítás afrikai részlegének jelentős hányadát különféle antilopok alkotják, de láthatóak közismert vadfajok is, például zebra és varacskos disznó. A gyűjteményben ritkaságnak számít a lecsve vagy a nyala, valamint nagyragadozók, köztük a hím és nőstény oroszlán, illetve a gepárd. Az anyag folyamatosan bővül, újabb trófeák érkeznek, például kafferbivaly és fekete lóantilop. A gyűjtemény az afrikai vad mellett európai fajokat is tartalmaz, például Svédországból származó madarakat, az Alpokból hozott zergét és mormotát. Horváth István azt is jelezte, a vadászat iránti elköteleződésük egyik jele, hogy a szarvasbőgés időszakában nem utaznak külföldre, hanem a magyar vadászati hagyományokra összpontosítanak. Zala és Somogy megye kiemelt régió a gímszarvas vadászata szempontjából, és a térség egyik büszkesége, hogy itt került terítékre Magyarország egyik legnagyobb gímbikája, amelyet Valkonya térségében ejtettek el azon a területen, mely ma már a Bekcsény Vadásztársasághoz tartozik.
