MI és a szaksajtó

Néhány év leforgása alatt a mesterséges intelligencia (MI, vagy angoul AI) ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Ami eddig még csak sci-fi filmekben jelent meg, mára valósággá vált, sokak pedig – talán épp ezektől a filmes élményektől hajtva – reális veszélyként tekintenek arra, hogy átveszi az uralmat az emberiség felett.

Persze valószínű, hogy az ilyen fenntartások nem a földön stabilan két lábbal álló emberekben fogalmazódnak meg, viszont tagadhatatlan, hogy az MI-t használók tábora folyamatosan nő és egyre szélesebb körben alkalmazzák a legkülönfélébb célokra. Hisz minek foglalkoztatni embereket, ha van egy gép is, ami elvégezheti a munkájukat? Láttunk már ilyet a szinte teljesen automatizált gyárakban. De vajon veszélyben vannak-e az újságírók, akiknek hetekbe, akár hónapokba telik megírni egy-egy cikket, miközben a ChatGPT, az egyik legszélesebb körben használt „szöveggyártó” program percek alatt legépel egy kéziratot?

Kevésbé félelemtől, sokkal inkább a kíváncsiságtól hajtva kipróbáltuk hát, hogy milyen képességekkel rendelkezik a mesterséges intelligenciát alkalmazó ChatGPT. Hogy ne tegyük túl magasra a lécet, elsőre olyan vadászati szaksajtóban gyakorta megjelenő műfajokban kértünk tőle cikkeket, ahol inkább az írói készség számít, majd később „emelve a tétet” rátértünk a szakmai anyagokra. Íme, az alkotások!

Vadásznapi jelentés

Elsőre egy kétezer karakteres tudósítást kértünk egy vadásznapról. Mivel ezeken az eseményeken – tapasztalatunk szerint – érvényesül az „aki egyen volt, mindegyiken volt” elve, kipróbáltuk, hogy tudja-e azt a szintet hozni, mint egy tudósító kolléga. (A szöveg egy teljesen fiktív eseményről szól, az esetleges hasonlóság a valósággal csupán a véletlen műve.)

„A 2024-es Vadásznapra ezúttal a gyönyörű Szarvasligeti Vadásztársaságnál került sor, ahol a helyi vadászok, természetbarátok és családok egyaránt összegyűltek, hogy megünnepeljék a természet és a vadászat szeretetét. A rendezvény célja nem csupán a vadászat népszerűsítése, hanem a természetvédelem és a fenntarthatóság hangsúlyozása is volt.

A nap reggel 8 órakor kezdődött, amikor a résztvevők gyülekezni kezdtek. Az első program a hagyományos megnyitóbeszéd volt, amelyet a helyi vadásztársaság elnöke tartott. A megnyitóbeszédében kiemelte a vadászat felelősségteljes gyakorlatának fontosságát, és arra bátorította a jelenlévőket, hogy tartsák tiszteletben a természetet.

A délelőtt folyamán különböző workshopok és bemutatók zajlottak. A gyerekek számára szervezett íjászbemutató igazi sikert aratott: sokan kipróbálták a célbadobást, miközben a felnőttek a fegyverhasználat és a vadásztudomány különböző aspektusait ismerhették meg. Emellett helyi vadászok osztották meg tapasztalataikat a vadászat etikájáról és a fenntartható vadgazdálkodásról.

A rendezvény fénypontja a délutáni vadászat után következő trófeakiállítás volt, ahol a legszebb és legérdekesebb vadászati trófeák kerültek bemutatásra. A látogatók megcsodálhatták a különböző állatfajok példányait, valamint azokat a vadászati hagyományokat, amelyek e gyönyörű területhez kötődnek. A nap végén a közönség szavazhatott a legjobban sikerült trófeákra, a nyertesek pedig értékes ajándékokat kaptak. Az esemény zárásaként közös vacsorát szerveztek, ahol a helyi ízeket, például vadhúst és erdei gombákat szolgáltak fel.

A 2024-es Vadásznap sikeresen ötvözte a hagyományokat a modern szemlélettel, miközben lehetőséget teremtett a közösség számára, hogy együtt ünnepelje a természetet és a vadászat iránti szenvedélyét. A rendezvény nemcsak a vadászok, hanem a természet szerelmeseinek is felejthetetlen élményeket nyújtott, erősítve a természet és a közösség iránti elköteleződést.”

ÉlménybeszámolóKövetkező lépésben egy szarvasvadászatról szóló Facebook-posztot kértünk tőle, remélve, hogy ihletet merít a tényleges bejegyzések létrehozóitól.

„Ma egy igazán különleges napot tölthettünk a Bükki Nemzeti Parkban! A hajnali ködben indultunk el, tele izgalommalvés várakozással. A természet csendje és a friss levegő már az elején magával ragadott.

Körülbelül két órás keresgélés után végre szembetalálkoztunkvezzel a gyönyörű szarvassal! A pillanat, amikor a célkeresztbe került, egyszerre izgalmas és megható volt. A .308 kaliberű puskával a lőtávolság körülbelül 150 méter volt, és a pontos lövésvután óriási öröm töltött el, hiszen ez nemcsak a vadászat, hanemva természet tiszteletéről is szól.

Az elejtett vad szépsége lenyűgöző! Minden egyes részlete a természet csodáját tükrözi. Mostantól fogva büszkén emlékezem erre a napra, és megköszönöm a lehetőséget, hogy részese lehettem ennek a különleges élménynek.

Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott! A közös emlékek örökre megmaradnak!”

Nos, ez már inkább hangzott ásványvízreklámnak, mint vadászélmény-beszámolónak… Viszont ne feledjük, a mesterséges intelligencia a valóságból „táplálkozik”!

Ízig-vérig „szakcikk”

Végül, hogy megkoronázzuk az eddigieket, igyekeztünk „ráfeküdni” a szakmára, és megkértük, hogy írja össze, milyen szakkifejezéseket használnak a magyar vadásznyelvben. Szerencsére bejött a számításunk, találtunk néhány „kincset”.

„A magyar vadásznyelv gazdag szakkifejezéseket tartalmaz, amelyek segítik a vadászok közötti kommunikációt és a vadászat technikai aspektusainak pontos megértését. Íme néhány fontosabb kifejezés:

1. Állománysűrűség: Egy adott területen található vadállomány egyedszáma.

2. Vadgazdálkodás: A vadállomány fenntartható kezelése és védelme.

3. Társasvadászat: Csoportosan végzett vadászat, ahol több vadász együtt dolgozik.

4. Békeidő: Az az időszak, amikor a vadászat tilos vagy korlátozott.

5. Vadászati idény: Az az időszak, amikor egy adott vadfaj vadászata engedélyezett.

6. Fácánvadászat: Kifejezetten fácánok elejtésére irányuló vadászat.

7. Hajtás: Olyan vadászmódszer, amikor egy vagy több vadász a vadakat zavarják, hogy azok a másik vadász irányába mozduljanak.

8. Társaság: A vadászni szándékozó csoport.

9. Térképzés: A vadászterület részletes felmérése, amely segít a vadak mozgásának megértésében.

10. Trófea: A vadász által elejtett vad maradványa, amit díszként megőriznek.

11. Kölyök: Fiatal vad, például szarvasbikák esetén.

12. Lőlap: A cél, amelyre a vadász lövést gyakorol.

13. Húzóvonal: A terület, ahol a vadászok a vadakat keresik.

14. Félreértés: Olyan helyzet, amikor a vadász tévesen azonosítja a vadat.

15. Vadászati engedély: A hivatalos dokumentum, amely jogosítja a vadászatot.

Ezek a kifejezések hozzájárulnak a vadászok közötti pontos és hatékony kommunikációhoz, valamint a vadászat kultúrájának megértéséhez.”

Miután kimulattuk magunkat, nyugtáztuk, hogy úgy látszik, nincs mitől félnünk. Persze, akadnak műfajok, amikben nem is nyújt rossz teljesítményt, de rá támaszkodni egy szakcikk megírásánál erősen aggályos… Így hát vadgazdamérnök-hallgatóknak semmi esetre sem javasoljuk, hogy szakdolgozatuk írásánál az MI-re hagyatkozzanak. S mivel ahogy olvasható is, mindegyik írás abszolút közhelyeket (vagy ostobaságokat) „puffogtat”, csakis pozitív hatással lehet az újságírásra, ugyanis talán arra sarkall minden szakmabelit, hogy legyen kreatívabb, és törekedjen „kalóriadúsabb” cikkek írására.

A cikk a Magyar VADÁSZLAP 2024. novemberi számában jelent meg.