A „régi állategészségügyi iskola” szerint a myxomatózis az üregi és házi nyúl főként szúnyog által terjesztett vírusos megbetegedése, amelyet a Poxviridae családba tartozó myxoma vírus idéz elő. A kórkép a fej-, illetve a testnyílások környékén jellegzetes ödémával, göbképződéssel, szemhéj- és kötőhártya-gyulladással, valamint ritkán légzőszervi tünetekkel, és rendszerint elhullással jár. Mortalitása csaknem 100 százalékos.
E betegséget 1896-ban Uruguayban írták le, Európán belül pedig először Franciaországba hurcolták be a vírust 1952-ben azzal a céllal, hogy visszaszorítsák az akkortájt jelentősen túlszaporodott üreginyúl-állományt. A kórokozó ezt követően kontinensünkön endémiássá vált az üregi- és házinyúl-állományokban, utóbbiak viszont a preventív vakcinázás révén eredményesen megóvhatók a betegségtől. A korábbi kutatások szerint Lepus fajokat – ahova a mezei nyúl is tartozik – mesterséges körülmények között sem tudtak megfertőzni, de később szórványos fertőzéseket, illetve szeropozitivitást is számos esetben leírtak, azonban a kórokozó által okozott jelentős elhullással járó járványról egészen 2018-ig nem volt tudomásunk.
Reagálva a járvány magyarországi megjelenésére, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) virológus szakembereivel közösen megkezdődött a kutatómunka a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének szervezésében és koordinálásával, mely során a célunk a vírus pontos azonosítása, valamint a terjedés monitorozása. A myxomatózis diagnosztizálása a kórbonctani vizsgálatot követően a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően genetikai vizsgálattal történt. A patológiai vizsgálatok során a betegség típusosnak tekintett „noduláris”, azaz gócos megjelenési formáját tapasztaltuk, melyre a szemek, a száj és az orr, valamint a végbélnyílás és a genitáliák környékén megjelenő ödémás csomók jellemzők. A kötőhártya gyulladt, a szem környékén beszáradt váladék és kifejezett duzzanat látható, mely gyakran az állatok vakságát eredményezi. Ezen elváltozásokat összegezve gyakran „oroszlánfej” jelzővel jellemzik a myxomatózissal fertőzött nyúl fejének megjelenését (1. ábra).
1. ábra: Fertőzött mezei nyúl tipikus tünetei a fejen és az ivarszerv, valamint a végbélnyílás körül (Fotó: Dr. Bende Attila)
Tapasztalataink alapján egyes esetekben enyhe tüdővérzés és tüdőödéma is jelentkezik. A myxomavírus jelenlétét kutatócsoportunk laborvizsgálatokkal elsőként igazolta Magyarországon mind a Kis-, mind pedig a Nagyalföld mezei nyúl nyúlállományában (2. ábra). A laboratóriumi vizsgálat sajnos minden gyanús minta esetében pozitív eredményt hozott.
2. ábra: A PCR vizsgálatok (a termékek gélelektroforézise) alapján valamennyi vizsgált minta pozitívnak tekinthető (Fotó: Dr. Hegyi-Nándori Alexandra)
A vírus további terjedése sajnos borítékolható, és bár a betegség nem esik bejelentési kötelezettség alá, ennek ellenére jelentős gazdasági károkat okozhat a vadászatra jogosultak működésében. További probléma, hogy az új vírus mezeinyúl-állományokban való terjedése nem akadályozható meg, de a járvánnyal érintett gócpontok területén a szúnyogok irtásának kiemelt szerepe lehet a későbbiek során a veszteségek mérséklésében, különösen a tavaszi és nyári időszakban. Kiemelt szerepe van a tetemek mihamarabbi ártalmatlanításának, ezeket lehetőség szerint kellő mélységben, mésszel fedve földeljék el vagy égetéssel ártalmatlanítsák. A tetemek szállítását lehetőség szerint kerüljék. Az új MYXV vírus nem zoonotikus, tehát az emberekre nem veszélyes, ahogy a nyulakon kívül egyéb háziállatra sem, viszont a házi nyulak oltása – különösen a járvánnyal érintett területeken – kiemelt feladat. A terjedés mérséklésére, azokban a vármegyékben, ahol megjelent a betegség – az osztrák példához hasonlóan – fontolóra kell venni a nyúlvadászatok és az élővad befogás korlátozását, leállítását. A betegséget átvészelt törzsállomány hasznosításának elmaradása segíthet a járvánnyal érintett területek nyúlállományának regenerálódásában, s így a gazdasági kár mérséklésében. A másik fontos tényezője a hasznosítás elmaradásának a humán terjesztés valószínűségének csökkentésében rejlik, ugyanis eddigi tapasztalataink szerint a betegség az országon belül kifejezetten gyorsan terjed. Emiatt is fontos, hogy a beteg nyulakat csak kesztyűben fogják meg, és újfent hangsúlyozzuk, hogy kiemelt jelentőséggel bír a szakszerű ártalmatlanítás, semmiképp se hagyjuk a tetemeket a területen!
Kulcsfontosságú feladatnak tartjuk a vadászatra jogosultak tájékoztatását és a betegség monitorozását. Amennyiben a leírt tünetekkel rendelkező beteg vagy elhullott nyulat talál a vadászterületen, kérjük, haladéktalanul jelezze azt a hatósági állatorvosnak, valamint a vadásztársaknak és a környező társaságoknak. Kérjük jelezze kutatócsoportunk munkatársainak is, ha fertőzésgyanús egyedet talál vadászterületén, ezzel is segítve a hatékony monitoringot. Az információkat a bende.attila@uni-sopron.hu email címen várjuk.
A betegség későbbi alakulása, ennek hatása a nyúlállományra további aktív kutatómunkát igényel, ami a vadászatra jogosultak segítsége, közreműködése nélkül aligha valósulhat meg.
Köszönjük mindazoknak a vadászatra jogosultaknak, akik már a kutatás kezdetétől segítségünkre vannak munkánk során!
1. Soproni Egyetem, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet, 9400 Sopron, Bajcsy Zsilinszky u. 4.; 2. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratórium Igazgatóság, Virológia Osztály, 1143 Budapest, Tábornok u. 2; 3. Állatorvosi Centrum Kft., 9400 Sopron, Balfi út 143.
A bővebb cikk a Magyar VADÁSZLAP 2025. decemberi számában olvasható!
Szokatlan lopás történt a németországi Stralsund városában: ismeretlen tettesek szeptember és október között feltörték egy társasház pincéjét a Lion-Feuchtwanger utcában,...
