Miközben Magyarországon egy vadászterület elképzelhetetlen magaslesek nélkül, addig Európa nyugati felén egészen más szabályozási környezetben kell dolgozniuk a vadászoknak. Erre jó példa Belgium északi része, Flandria, ahol 2026 márciusáig kifejezetten bonyolult és bürokratikus eljárás előzte meg egy-egy vadászles felállítását.
A Hubertus Vereniging Vlaanderen a flamand vadászok érdekképviseleti szervezete, hosszú évek óta hangsúlyozza: a magasles nem luxus, hanem alapvető biztonsági eszköz. A lesről leadott lövés nagyobb biztonságot jelent, hiszen a „golyófogó háttér” biztosítása sokkal könnyebb, különösen sík terepen. Ez a szemlélet végül áttörést hozott: a flamand kormány 2026 februárjában úgy döntött, hogy lakóövezeten kívül megszünteti az engedélykötelezettséget a magaslesek esetében.
Ez a lépés jelentős könnyítést hozott a vadászok számára, de a magyar szem számára talán még érdekesebb az, honnan indultak. Korábban ugyanis egy magasles elhelyezése sok esetben építésügyi engedélyhez volt kötve, különösen erdőkben vagy nem mezőgazdasági besorolású területeken. A gyakorlatban ez nemcsak időigényes, hanem jogbizonytalanságot is eredményezett.
Magyarországon ezzel szemben jóval egyszerűbb a helyzet. A vadászati törvény nem szabályozza külön a magaslesek létesítését, így az alapvetően a földtulajdonos és a vadászatra jogosult közötti megállapodás kérdése. Ugyanakkor fontos kivétel, hogy természetvédelmi oltalom alatt álló területeken – például nemzeti parkokban vagy Natura 2000-es területeken – a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges lehet.
A különbség látványos: míg Flandriában hosszú ideig hatósági procedúra előzte meg egy les felállítását, addig nálunk a vadászterületek „természetes tartozékai” a magaslesek. Ez a gyakorlat nemcsak a vadgazdálkodás hatékonyságát segíti, hanem a biztonságot is szolgálja.
És éppen ez az a pont, ahol a flamand és a magyar szemlélet találkozik. A növekvő vadlétszám, az invazív fajok terjedése és a mezőgazdasági károk egyre nagyobb nyomást helyeznek a vadgazdálkodókra egész Európában. Ebben a helyzetben a kérdés már nem az, hogy szükség van-e magaslesekre, hanem az, hogy a szabályozás mennyire segíti vagy akadályozza azok használatát.
A flamand példa azt mutatja: még a legszigorúbb bürokratikus rendszerek is képesek alkalmazkodni, ha a szakmai érvek elég erősek. Magyarországnak pedig talán érdemes felismernie, hogy jelenlegi, rugalmasabb gyakorlata ebben a tekintetben kifejezetten előnynek számít.
Fotó: 123rf



